Gödöllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gödöllő
A  Grassalkovich-kastély főbejárata
A Grassalkovich-kastély főbejárata
Gödöllő címere
Gödöllő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Jogállás város
Polgármester Dr. Gémesi György András (GLK)[1]
Jegyző dr. Nánási Éva
Irányítószám 2100
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 32 720 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 523,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 207 m
Terület 61,92 km²
Földrajzi nagytáj Északi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Cserhátvidék[3]
Földrajzi kistáj Gödöllői-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gödöllő (Magyarország)
Gödöllő
Gödöllő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′
Gödöllő (Pest megye)
Gödöllő
Gödöllő
Pozíció Pest megye térképén
Gödöllő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat.

Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.

Fekvése[szerkesztés]

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.

A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.

Története[szerkesztés]

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.

A Szabadság tér egy szelete

A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.[4]

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.

A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott.[5][6] 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.[7]

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.

1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.[8]

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.

Gazdaság[szerkesztés]

Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár.

1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról.[9][10] A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[11] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.[12]

Gödöllői Üzleti Park[szerkesztés]

Az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található Gödöllői Üzleti Parkot "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven adták át 2006. szeptember 19-én. A Gödöllői Üzleti Park területén 2017-ben 34 vállalkozás üzemel, amelyek a értékesíthető területek 1/3-át foglalják el. Az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben tizenkilenc vállalkozás működik, ez 80%-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[13]

A Gödöllői Üzleti Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Grassalkovich-kastély a kastélypark felől

Gödöllői Királyi Kastély[szerkesztés]

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[15]

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[16]

Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[17]

Máriabesnyői kegyhely[szerkesztés]

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[18]

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

Egykori Hamvay-kúria

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[19] A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.[20]

Fehér tündérrózsa a Szent István Egyetem botanikus kertjében

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[21]

Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.

A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[22]

További látnivalók: Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.

A volt községháza

Műemlékek[szerkesztés]

  • Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda
  • Chopin szobra: 1983-ban állították fel a Frédéric Chopin Zeneiskola kertjében. Margó Ede alkotása, 1938-ban Kőbányán, a Szent László téren állították fel, majd 1948 és 1982 között raktárban tartották.[23]
  • Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban
  • Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren
  • Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett
  • Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt

Népesség[szerkesztés]

Időszak Népesség (fő)[24]
1870 3 661
1880 3 940
1890 4 844
1900 5 893
1910 7 569
1920 10 262
1930 11 056
1941 11 825
1949 12 216
1960 17 693
1970 21 929
1980 28 096
1990 28 195
2001 31 105
2011 32 522

Nemzetiségek[szerkesztés]

Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Összesen Magyar Roma Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt
2001[25] 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12%
2011[26] 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%

Gödöllő Város Önkormányzata[szerkesztés]

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Polgármesterek:

A képviselő-testületbe 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő-testület 14 fős lett.

A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.

A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[27]

A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[28]

A rendszerváltás előtt[szerkesztés]

Tanácselnökök:

A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.

Rendvédelem, egészségügy[szerkesztés]

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[30] 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.[31]

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.[32]

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[33]

Városrészek[szerkesztés]

Gödöllő városrészei
  • Antalhegy
  • Blaha
  • Csanak
  • Haraszt
  • Kertváros
  • Királytelep
  • Máriabesnyő
  • Alvég
  • Fenyves
  • Nagyfenyves
  • Egyetem, Fácános
  • Incső
  • Marikatelep

Közlekedés[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A Mária-oszlop a Szabadság téren
A Szentháromság templomot 2008-ban szenteltek fel

Bölcsődék[szerkesztés]

  • Gödöllői Palotakert Bölcsőde (volt 1. sz. Bölcsőde)
  • Gödöllői Mesevilág Bölcsőde (volt 2. sz. Bölcsőde, Kossuth L. utca)
  • Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde (volt 3. sz. Bölcsőde, Premontrei út)

Óvodák[szerkesztés]

Önkormányzati

  • Gödöllői Kastélykert Óvoda (volt Martinovics utcai Óvoda)
  • Gödöllői Mesék Háza Óvoda (volt Szent János utcai Óvoda)
  • Gödöllői Mosolygó Óvoda (volt Kazinczy körúti Óvoda)
  • Gödöllői Palotakert Óvoda (volt Palotakerti Óvoda)
  • Gödöllői Fenyőliget Óvoda (volt Táncsics Mihály úti Óvoda)
  • Gödöllői Kikelet Óvoda (volt Egyetem téri Óvoda)
  • Gödöllői Zöld Óvoda (volt Zöld Óvoda)

Magán

  • Játékkuckó Magánóvoda
  • Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
  • Stefi Néni Óvodája
  • Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
  • Mókus Odú Gyermekóvoda

Általános iskolák[szerkesztés]

Önkormányzati

Egyházi és magán

Középiskolák[szerkesztés]

Önkormányzati

Egyházi és magán

Felsőoktatási intézmények[szerkesztés]

A Szent István Egyetem főépülete

Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.

Egyéb oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Frédéric Chopin Zeneiskola
  • Nyári Napközi
  • Nevelési Tanácsadó
  • Logopédiai Intézet és Általános Iskola
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Média[szerkesztés]

  • Gödöllői Szolgálat (hetilap, 1992 óta)
  • Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)

Híres emberek[szerkesztés]

Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök

Gödöllőn született[szerkesztés]

Itt halt meg[szerkesztés]

Itt temették el[szerkesztés]

Gödöllő díszpolgárai[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

[35]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Supka Géza 1911: Honfoglaláskori leletről Gödöllőn. Arch. Ért. XXXI, 180-182.
  5. Orosz fogság. Hadifoglyok, kényszermunkások, politikai elítéltek. Rubicon
  6. Bognár, Zalán: Magyarok hadifogságban Magyarországon. A magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborok a hazai források tükrében 1944-1945, 2006
  7. Német katonai sírt tártak fel a gödöllői Erzsébet-parkban. http://www.godollo.hu, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  8. 1989: Cservenka Ferencné visszahívása – index.hu
  9. Új logisztikai központot épít a Posta Gödöllőn. Index.hu/MTI
  10. Csernátony, Csaba: Elmarad a Posta megaberuházása Gödöllőn. Origo, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  11. Gödöllő A város közfoglalkoztatási terve 2009., A város foglalkoztatási helyzete – godollo.hu
  12. A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2017. 01. 20-i állapot szerint). Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 2017. január 20. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  13. Gödöllői Üzleti Park - Közösségünk tagjai. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  14. Gödöllői Üzleti Park - K+F lehetőségek. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  15. A kastély története – kiralyikastely.hu
  16. Kastélymúzeum, A kastélytemplom – kiralyikastely.hu
  17. Műemlékek, Erzsébet-park – godollo.hu
  18. Bazilika rangot kapott a máriabesnyői kegytemplom (Index, 2008. aug. 7.)
  19. Műemlékek, Városi Múzeum – godollo.hu
  20. Gödöllői Városi Mozi – museum.hu
  21. Műemlékek, Arborétum – godollo.hu
  22. Index: Átadták Gödöllőn a vasúti királyi várót (magyar nyelven) (html), 2011. június 18. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  23. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o., wysocki.hu
  24. Településsoros adatok - A népesség száma, népsűrűség. KSH. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  25. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  26. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  27. Önkormányzati társaságok – godollo.hu
  28. Kisebbségi Önkormányzatok – godollo.hu
  29. Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke – hrportal.hu
  30. Gödöllői Rendőrkapitányság. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  31. A regisztrált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma a rendőrkapitányságok illetékességi területén, Pest megye 2010. I - XII. hónap. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  32. Mentok.hu - Mentőállomások. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  33. Tormay Károly Egészségügyi Központ. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  34. A CEAS (Central European Institution of English and American Studies) portáloldala
  35. Testvérvárosok (magyar nyelven) (html). Gödöllői Hírek, 2013 (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 9632436210
  • Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
  • Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest

Folyóiratcikkek[szerkesztés]

  • Lóska Lajos: A művészet kertje: GIM-Ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2009. (12. évf.) 7-8. sz. 2. oldal
  • Prékopa Ágnes: Újdonságértékű régi textilek: Városi Múzeum, Művelődési Központ, GIM-ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2007. (10. évf.) 6. sz. 4. oldal
  • Szendi Horváth Éva: Értékőrző Gödöllő = The treasures of Gödöllő, megjelent: Diplomata, 2009. (10. évf.) 1-2. sz. 40-41. oldal
  • Molnár Márta: Gödöllői Királyi Kastély = Gödöllő Royal Palace, megjelent: Diplomata, 2007. (8. évf.) 10. sz. 24-26. oldal
  • Villányi László - Takácsné György Katalin: Tradíció és Innováció - Nemzetközi Tudományos (Agrár) Közgazdász Konferencia. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4, megjelent: Tájökológiai lapok, 2008. (6. évf.) 1-2. sz. 221-222. oldal
  • Fejes Antal: Először drót alatt: A Vác-Budapest-Gödöllő helyiérdekű vasút (VBGHÉV) története 1914-ig, megjelent: Indóház extra, 2008. (3. évf.) 1. sz. 12-15. oldal
  • Balázs Gusztáv: Gödöllő - nemzetközi látókörben, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2007. (62. évf.) 51-52. sz. 24-25. oldal
  • Tétényi Éva: Falukonferencia Gödöllő, 2006, megjelent: Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 26-28. oldal
  • Kovács László: Országos Mezőgazdasági Értekezlet Gödöllő-Máriabesnyőn, 2007. október 10-11-én, megjelent: Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 12. sz. 36. oldal (http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/12/5.pdf)
  • Masznyik Csaba: Fény és forrás: szentháromság katolikus templom, Gödöllő, megjelent: Régi-új magyar építőművészet, 2007. 5. sz. 36-37. oldal
  • Komárominé Kucsák Mónika - Bardóczyné Székely Emőke: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján. (Metodikai kérdések), megjelent: Tájökológiai lapok, 2006. (4. évf.) 2. sz. 249-253. oldal
  • Radnai Anna: A GlaxoSmithKline vakcinagyártása. Gödöllő a világpiac meghatározó helyszínei között, megjelent: Kórház, 2006. (12. évf.) 10. sz. 56-58. oldal
  • Prokai Dorina: Lovaspark Gödöllő mellett, megjelent: Az Európai Unió agrárgazdasága, 2005. (10. évf.) 10. sz. 14. oldal (http://www.omgk.hu/pages/euag/EA2005/2005_10.pdf)
  • Zsámbéki-medence, Gödöllő: a jövendőbeli magyar Szilícium-völgyek, megjelent: Comitatus: önkormányzati szemle, 2004. (14. évf.) 6. sz. 47-49. oldal (http://www.comitatus.hu/2004/2004jun.pdf)
  • Balázs Gusztáv: Gödöllő: tradíció és felújítás, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2004. (59. évf.) 39. sz. 5. oldal
  • Balázs Gusztáv: Virágzó városok: Gödöllő, megjelent: Haszon, 2003. (1. évf.) 6. sz. 66-67. oldal
  • Bakti Mária: Gödöllő, a sikeres város, megjelent: Comitatus : önkormányzati szemle, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 27-36. oldal
  • J. Berencz Ilona: Gödöllő: Városi Múzeum és piac, megjelent: Műszaki tervezés, 2001. (41. évf.) 6. sz./klnsz. 16. oldal
  • Hetényi Ferencné: Gödöllő belterületének digitális térképe, megjelent: Geodézia és kartográfia, 1992. (44. évf.) 5. sz. 355-358. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]