Újszász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszász
Az Orczy-kastély
Az Orczy-kastély
Újszász címere
Újszász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Jogállás város
Polgármester Molnár Péter (MSZP)[1]
Irányítószám 5052
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 6153 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 104,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,2 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszász (Magyarország)
Újszász
Újszász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 05′Koordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 05′
Újszász (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Újszász
Újszász
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Újszász weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszász témájú médiaállományokat.

Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a Nagykunság, a Jászság és a Tápióság határán fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, Pest megyével szomszédos határán. Határában ömlik bele a Tápió folyó a Zagyvába. A megyeszékhely, Szolnok kb. 13 km-re található. Szomszédos települések: Tápiógyörgye, Abony, Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Újszász vasútállomás vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan–Szolnok-vasútvonal, a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal, és a 120a számú Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal elágazó állomása.

A település megközelíthető közúton Budapest felől a 4-es főúton Abonyig, onnan 10 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 18 km.

A közúti tömegközlekedést a KMKK Zrt. és a Volánbusz Zrt. autóbuszai végzik.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 5052 Újszász, Szabadság tér 1.
  • Tel.: (56) 552-022
  • Fax: (56) 552-102
  • E-mail: ujszasz@pr.hu
  • Hivatalos honlap: www.ujszasz.hu
  • Hivatalos újság: Újszászi Híradó
  • A településen 2010 előtt 5 ciklusban volt Cigány Kisebbségi Önkormányzat, melynek Rónavölgyi Sándor volt az elnöke.
  • 2010-től a településen működik a Magyarországi Cigányok Európai Uniós Szövetségének Országos elnökségének központja, aminek melynek országos elnöke Rónavölgyi Sándor, aki 2011-től egyben Újszász város kisebbségi referense.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település a 14. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán a 14.-15. században beköltöztek a jászok is.

A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Ekkor Zaaz néven szerepel.

Az Újszászi vezetéknevű családok a 15. században jelentek meg, mint a település jász szálláskapitányai.

A török hódoltság idején a budai vilajet budai szandzsákjának pesti náhijéjébe tartozott. A 16. század folyamán (talán a tizenöt éves háborúban) a település elpusztult, és lakatlanná vált, területét a nagykőrösiek használták.

Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy család.

Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. 1744-ben telepítették újra a falut.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is részt vettek a település lakói, kik közül többen is komáromi menlevéllel tértek haza - azaz a legvégső időpontig harcoltak. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és sógora, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy-birtokon dolgozott gazdatisztként.

Az első világháború során a 950 hadba vonultból 110-en haltak hősi halált.

1919-ben román csapatok szállták meg a települést, és hadifogoly-tábort létesítettek itt.

A második világháború idején, 1944 novemberében a Zagyvarékas térségében kezdett német páncélos ellentámadás következtében súlyos harcok alakultak ki a térségben. A szovjet csapatok november 11-én szabadították fel Újszászt.

1946-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt, akkor csatolták Szolnok megyéhez.

Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.

Neve[szerkesztés]

A település neve valószínűleg újonnan települt szászokra utal (talán a tatárjárás után érkezett német telepesekre).

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görög katolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Fíliaként hozzátartozik Szászberek római katolikus lakossága. Anyakönyveit 1787-től vezetik. 1807-ben kapta meg a plébániai rangot.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Görög katolikus egyház[szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületéhez tartozó Szolnoki Paróchiához tartozik, mint fília.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházkerületéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Orczy-kastély (Akácfa u.): 1830 körül épült, klasszicista stílusban. Építtetője Orczy György volt.
  • Orczy-kastély (Abonyi út 1.): Az 1880-as évek végén épült, eklektikus stílusban. Építtetője Orczy Andor volt.
  • Római katolikus (Szent István-) templom: 1807-ben épült, késő barokk stílusban. Mai neoromán formáját az 1885-ös átalakításkor kapta.
  • Református harangláb: 1949-ben készült.
  • Református templom: 1992-ben épült.
  • Szent István mellszobra: 2000-ben készült.
  • Kopjafa: A település hőseinek emlékére állították.
  • Szent Vendel-szobor: 2006-ban faragták újra.

A településen gyűjtött népdalok[szerkesztés]

Cím Gyűjtő Év
Megkötöm lovamat Bartók Béla 1918
Feleségem olyan tiszta Bartók Béla 1918
Egyszer egy királyfi Bartók Béla 1918
Falu végén van egy ház Bartók Béla 1918
Két krajcárom volt nékem Bartók Béla 1918

Sport[szerkesztés]

A település első sportegyesülete hivatalosan 1925-ben alakult meg, UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) néven. Később (1941-ben) az egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. 1945-ben megalakult az UVSE, az Újszászi Vasutas Sportegyesület is, és idővel a MOVE beolvadt az UVSE-be. Az egyesület neve ettől kezdve hol Lokomotív, hol Törekvés volt. 1993-ban Újszászi Sportegyesület, majd 1998 óta Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület néven szerepel.

A sportegyesület színei: fekete-fehér.

Labdarúgás[szerkesztés]

A labdarúgó-szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság I. osztályában szerepel.

Lábtoll-labda[szerkesztés]

A szakosztály (mind a női, mind a férfi ága) egyike az ország legerősebb egyesületének. Tagjai adják a magyar válogatott gerincét. Rengeteg nemzetközi és hazai sikerrel, éremmel, kupagyőzelemmel dicsekedhetnek.

Asztalitenisz[szerkesztés]

A szakosztály mind NB III Észak-Alföldi Régió "A" csoportjában, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Sakk[szerkesztés]

A szakosztály mind az OB II-ben, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Tollaslabda[szerkesztés]

Civil szervezetek[szerkesztés]

  • Népi Díszítőművészeti Szakkör
  • Fekete József Kertbarát Kör: 1977-ben alakult.
  • Százszorszép Népdalkör: Eredetileg 1974-ben alakult. 1995-ben újjáalakult. 1998-ban és 2001-ben országos minősítésen ezüst fokozatot értek el, majd 2002-ben arany minősítést.
  • Magyar Pékek Fejedelmi Rendje - Észak-Alföldi csoportjának vezetője: Csendesné Dolinay Margit.
  • Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Újszászi Csoportja: 1999-ben jött létre.
  • AE Klub
  • 4H Egyesület
  • Szabadság Horgász Egyesület: 1972-ben alakult.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újszász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. [1]
  • Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 896. o. ISBN 9639257176  
  • Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1

Külső hivatkozások[szerkesztés]