Homokmégy
| Homokmégy | |||
 | |||
| A központi településrész egyedi díszítésű római katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6341 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1260 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 70,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Homokmégy
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 19° 04′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 19° 04′ 19″ | |||
Homokmégy
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Homokmégy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homokmégy témájú médiaállományokat. | |||
Homokmégy (horvátul: Mieđa[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.
Nevének eredete[szerkesztés]
A földrajzi nevek etimológiája szerint a név utótagja, a mégy a Kecskemét helynévhez hasonlóan száraz meder, időnként kiszáradó ér jelentésű lehetett. (Hasonlóképpen a Nemesmedves névhez is.)[4]
Fekvése[szerkesztés]
Homokmégy az Alföldön fekszik; területe tehát jobbára síkság. Kalocsa vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 8 kilométerre kelet-délkeleti irányban.
A szomszédos települések: észak felől Szakmár, északkelet felől Öregcsertő, kelet felől Kecel, délkelet felől Császártöltés, dél felől Hajós, délnyugat felől Miske és Drágszél, északnyugat felől pedig Kalocsa.
Megközelítése[szerkesztés]
A hat kisebb-nagyobb különálló részből álló település ma csak közúton érhető el. Központján, annak főutcájaként a falut Császártöltéssel összekötő 5313-as út húzódik végig, erről letérve érhető el, az 53 116-os számú mellékúton a légvonalban 4 kilométerre keletre fekvő Alsómégy és az 53 117-es úton a központtól hasonló távolságra délre található Hillye. Halom és Kiskecskemégy községrészek az 5311-es út mentén találhatók, Mácsaszállás külterületi községrészbe pedig az 5301-es útról letérve lehet eljutni.
Az ország távolabbi részei felől az 5301-es út a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, ezen érhető el Kalocsa és Kecskemét-Kiskőrös felől is.
Régebben áthaladt a területén a MÁV 153-as számú Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonala is, melynek egy megállója volt a község határai között, de az a Szakmár megállóhely nevet viselte (fizikailag az 5311-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedett el). 2007 márciusa óta azonban már nincs forgalom ezen a vonalon.
Története[szerkesztés]
A falunak az írásos források és a régészeti terepbejárások tanúsága szerint Árpád-kori előzményei is voltak. Első írásos említése egy 1198-as oklevélben történt, melyben a kalocsai érsek többek között sármégyi tizedét átadta a káptalannak. Következő említése az 1548-as és 1560-as török defterekben történik, amelyekben templomos helyként, illetve olyan helyként említik, melynek plébánosa van. A 17. században a Miskey és gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben Kalocsa város külső határához tartozott, s a kalocsai alsószállások önállósodásával 1897. április 30-án a község kivált a városból és önálló község lett.
1914. május 7-én Öregcsertő puszta, Halmiszállás legelő, Öregcsertői szállás legelő, Mácsai szállás, Csornai legelő kivált, és Csertőszállás néven községgé alakult – 1915. október 21-én a község neve Öregcsertőre változott.
1921. július 22-én Drágszélszállás kt. Drágszélszállás néven kivált – az új község végleges neve 1928. június 5-től Drágszél.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Matos Attila (független)[5]
- 1994–1998: Matos Attila (független)[6]
- 1998–2002: Matos Attila (független)[7]
- 2002–2006: Matos Attila (független)[8]
- 2006–2010: Matos Attila (független)[9]
- 2010–2014: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[10]
- 2014–2019: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[11]
- 2019-től: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 4,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (29,6% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Honfoglalás kori fejedelmi központ maradványai, az egyik legkorábbi rovásírásos lelettel
- A középkori Sármégy falu templomának és temetőjének romjai
- Limoges-i kereszthez tartozó aranyozott bronz korpusz a 13. századból
- Halomi-högy (106 m)
- Őrjeg (Sár, Turján, Vörös mocsár)
Híres emberek[szerkesztés]
Homokmégyen születtek[szerkesztés]
- 1944. augusztus 3-án Geiger György trombitaművész
- 1951. március 30-án Romsics Ignác történész
- Regős Róbert zongoraművész
- Romsics Lászlóné Szarka Vera, a népművészet mestere
- 1963. december 3-án Romsics Imre etnográfus múzeumigazgató, 1994. január 1. óta a Viski Károly Múzeum igazgatója
- 1944. július 8-án Szabó Károly, a Tűzoltó Múzeum volt igazgatója, Baranya ill. Pest megye tűzoltóparancsnoka, 2003 óta nyugdíjban
Homokmégyen munkálkodtak[szerkesztés]
- Nagy István (1873–1937) festőművész
Gasztronómia[szerkesztés]
- birkapörkölt
- grillázstorta
- paprikás kalács
- sós-túrós rétes
Események[szerkesztés]
- Falunap – július utolsó hétvégéjén (2011-ig június első hétvégéjén)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Homokmégy Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
További információk[szerkesztés]
|
