Homokmégy
| Homokmégy | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tapolcsányiné Varga Krisztina[1] | ||
| Irányítószám | 6341 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1330 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 70,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Homokmégy
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 19° 04′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 19° 04′ 19″ | |||
Homokmégy
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Homokmégy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homokmégy témájú médiaállományokat. | |||
Homokmégy (horvátul Mieđa[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Homokmégy az Alföldön fekszik; területe tehát síkság.
Története[szerkesztés]
A falunak az írásos források és a régészeti terepbejárások tanúsága szerint Árpád-kori előzményei is voltak. A falu első írásos említése egy 1198-as oklevélben történt, melyben a kalocsai érsek többek között sármégyi tizedét átadta a káptalannak. Következő említése az 1548-as és 1560-as török defterekben történik, melyekben templomos helyként, illetve olyan helyként említik, melynek plébánosa van. A 17. században a Miskey és gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben Kalocsa város külső határához tartozott, s a kalocsai alsószállások önállósodásával 1897. április 30-án a község kivált Kalocsából és önálló község lett.
1914. május 7-én Öregcsertő puszta, Halmiszállás legelő, Öregcsertői szállás legelő, Mácsai szállás, Csornai legelő kivált és Csertőszállás néven községgé alakult - 1915. október 21-én a község neve Öregcsertőre változott.
1921. július 22-én Drágszélszállás kt. Drágszélszállás néven kivált - az új község végleges neve 1928. június 5-től Drágszél.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 4,4%, evangélikus 0,4%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (29,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Honfoglalás kori fejedelmi központ maradványai, az egyik legkorábbi rovásírásos lelettel.
- A középkori Sármégy falu templomának és temetőjének romjai.
- Limoges-i kereszthez tartozó aranyozott bronz korpusz a 13. századból.
- Halomi-högy (106 m)
- Őrjeg (Sár, Turján, Vörös mocsár)
Híres emberek[szerkesztés]
Homokmégyen születtek[szerkesztés]
- 1944. augusztus 3-án Geiger György trombitaművész
- 1951. március 30-án Prof. Dr. Romsics Ignác történész
- Regős Róbert zongoraművész
- Romsics Lászlóné Szarka Vera a népművészet mestere
- 1963. december 3-án Romsics Imre etnográfus múzeumigazgató, 1994. január 1. óta a Viski Károly Múzeum igazgatója
- 1944. július 8-án dr. Szabó Károly, Tűzoltó múzeum volt igazgatója, Baranya ill. Pest megye tűzoltóparancsnoka, 2003 óta nyugdíjas.
Homokmégyen munkálkodtak[szerkesztés]
- Nagy István (1873-1937) festőművész
Gasztronómia[szerkesztés]
- birkapörkölt
- grillázstorta
- paprikás kalács
- sós-túrós rétes
Események[szerkesztés]
- Falunap – július utolsó hétvégéjén (2011-ig június első hétvégéjén)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Homokmégy Helységnévtár
