Kelebia (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelebia
Kelebia, Hungary.JPG
Kelebia címere
Kelebia címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunhalasi
Jogállás község
Polgármester Maczkó József[1]
Irányítószám 6423
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 2490 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 66,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kelebia (Magyarország)
Kelebia
Kelebia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 19° 37′
Kelebia (Bács-Kiskun megye)
Kelebia
Kelebia
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kelebia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelebia témájú médiaállományokat.

Kelebia (szerbül: Келебија / Kelebija) község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi járásában. Határátkelő vasútállomás Magyarország és Szerbia között. Kecskeméttől 110 km-re található.

Fekvése[szerkesztés]

Kelebia Bács-Kiskun megye délkeleti sarkában fekvő határ menti község. Legközelebbi város a szomszédos Tompa és a 12 km-re lévő szerbiai Szabadka. Magyar területen: keleti irányban 48 km-re Szeged, nyugati irányban 48 km-re Baja, északnyugati irányban 28 km-re Kiskunhalas, délnyugatra 24 km-re Bácsalmás, a megyeszékhely Kecskemét északi irányban 110 km-re. Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal nemzetközi vasútvonal végállomása, 1921-től nemzetközi határátkelőhely.

Története[szerkesztés]

Már a 13. század legvégén oklevélben említik Simon Filins Wasa de Kelyb kun vezért. Az 1920-ban véglegesült új államhatár kettévágta a Kelebia-puszta nevű népes tanyavilágot, amit követően a határ mindkét oldalán önálló faluközpont jött létre Kelebia néven. Főleg Magyarországon gyakran „Alsókelebia”[3] névvel illetik a szerb oldalon létrejött Kelebiát (szerbül Келебија).

A véglegesen intézkedő Határmegállapító Bizottságba 5 tagot az antant, 1-1 tagot pedig az érintett országok delegálhattak. A trianoni békeszerződés 1920. január 15-én átadott tervezetének 27. cikkelye a Szabadka szabad királyi város területéhez tartozó új országhatáron az úgynevezett támasztópontokat (két támasztópont közé húzható egy egyenes határvonal)[4] így írta le: „a helyszínen megállapítandó vonal a Szabadka–Bácsalmás vasutvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 méterre keletre, a Szabadka–Kiskunhalas vasútvonalat Kelebia állomástól délre körülbelül 3 kilométerre átvágja és Horgostól és vasuti állomásától északra halad...” [5] A pontos határvonal kialakításakor a határmegállapítók meghallgattak néhány, a bizottság elé bererendelt kelebiai, tompai és felső-csikériai lakost, majd döntöttek.[4]

Később így írt Kelebia létrejöttéről egy Szerbiában megjelenő magyar nyelvű lap:

…Miután tekintélyes városrész került át magyar uralom alá, Tompa, a két Kelebia és Csikéria s más tanyaközpontok, ezen a felszabadult területen körülbelül 18 tanyai iskola van. A felszabadult területen értesülések szerint fenntartják Szabadka város magyar törvényhatóságát, amely Tompán rendezkedik be. Ott lesz a polgármesteri hivatal és egyéb hatóságok. Ez a magyar Szabadka magyar vezetéssel fog bírni Suboticára is, mely szívében szintén magyar, s alig várja, hogy a szerb zsarnokságtól megszabaduljon. Lesz még egyszer ünnep a világon. A magyar Nagyszabadka ünnepe.…
– Halasi Értesítő

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vasutas Emlékház – A vasútállomás közelében, a régi vasúti őrházból alakították ki 2001-ben, benne az eredeti berendezési tárgyak láthatók.
  • Templom
  • Ruzsa Sándor fája

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke, Kelebia (helytörténeti monográfia, 2004)

  1. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hol lehet átkelni a magyar-szerb határon, illetve mikor? , delhir.info
  4. ^ a b Országhatár a falu szélén, sulinet.hu
  5. Miskolczi Miklós: Trianoni ikrek Három pötty a déli országhatáron: Tompa, Kelebia, Csikéria, forrasfolyoirat.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]