Kunadacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunadacs
Kunok hazatérésének emlékműve.jpg
Kunadacs címere
Kunadacs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kunszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Farkas Ildikó
Irányítószám 6097
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 1537 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 16,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 89,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunadacs (Magyarország)
Kunadacs
Kunadacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 19° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 19° 18′ 00″
Kunadacs (Bács-Kiskun megye)
Kunadacs
Kunadacs
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kunadacs weboldala

Kunadacs község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Nevének eredete[szerkesztés]

Adacs (eredetileg Adach), Ada ősi magyar név becézése. A környéken olyan felfogások is felvetődnek, melyek a helységneveket megkísérlik konkrét személyhez kötni. Peszer és Adacs nevét pl. Kötöny kun király lányaival hozzák összefüggésbe, ám ezt semmi sem bizonyítja.

Fekvése[szerkesztés]

Kunadacs az Alföldön, a Kiskunság ÉNYI-i, Bács-Kiskun megye É-i részén, Kecskeméttől 40, Budapesttől 80-km-re található. Az északi szélesség 46 fok 58’ és a keleti hosszúság 19 fok 17’ találkozásánál helyezkedik el. Kunadacs területe 8997 ha, ebből 1620 ha természetvédelmi terület.

Története[szerkesztés]

A község névével az első írásos emlék alapján 1302-ben találkozunk. Tehát már az Árpád-házi királyok idején is létezett. Két templom romjáról szól a kéziratos feljegyzés. Feltehető, hogy az említett templomokat IV. Béla által befogadott s vezérük megölése miatt az országból dúlva, pusztítva kivonuló kunok rombolták le, akiket később IV. Béla újra befogadott s ezen a területen telepítette le őket. Kecskemét központtal új megye alapíttatott Kecske megye névvel.

A XVII. századtól 1949-ig a település királyi birtok volt. 1872-től 1949. április 1-jéig Peszéradacs néven ismert, amikor Kunadacs és Kunpeszér elnevezéssel két új település jött létre.

1910-es népszámlálás során 1610 volt a község lakóinak száma.

1920-ra 1256 főre csökkent, az I. vh. során sokak eltűntek, meghaltak, mindössze két férfi tért vissza a faluba, ők is vakon. A két világháborúban elesett katonáknak 1999-ben emeltetett emlékművet az önkormányzat.

A Tanácsköztársaságról keveset tudnak azok az idős emberek, akik már akkor is itt éltek. Arra még emlékeznek, hogy beszélték Pesten forradalom tört ki. Még arra is, hogy abban az időben jártak itt „valami úri emberek” Pestről. Összegyűjtötték a cselédeket és beszéltek nekik, ezekre a beszélgetésekre nem engedték be a földbérlő urakat. Földet nem osztottak.

A szovjet csapatok megérkezéséig a legtöbb lakos (kivéve a bérlőket), cselédsorban élt.

A II. világháborúig a falu szinte teljes elszigeteltségben élt. A legtöbben bevonulásuk előtt nem jártak messzebb a környező településeknél. Budapestet bombázó angol és amerikai gépek százai repültek át a falu felett, éjjelente látni lehetett a fényszórók sugarát amint az eget kutatják. Néhány sebesült gép a falu határában dobta le bombáját.

1944. szeptemberében már mindenki tudta, hogy „jönnek az oroszok”, a fronttól menekülő civilek tovább fokozták a félelmet. Főleg a nők féltek, halva, hogy a vonuló vörös hadsereg mit tesz az ellenség civil lakosságával. Erdélyből 17 menekült magyar család telepedett le a községben, akik ma is itt élnek. Október 18-án a 18. harkocsihadtest betört Kecskemétre. A nyilas vezetés elrendelte Peszéradacs kiürítését, az iratok Dunántúlra szállítását. A község lakói közül mégis sokan maradtak, október végén már itt is jól lehetett hallani az ágyúzást, napról napra közelebb ért a front. A szovjet hadsereg nem ütközött semmilyen ellenállásba, a falu november 2-án megadta magát. Az első szovjet alakulat tovább haladt Kunszentmiklós irányába, Malinovszkij marsall itt rendezte be főhadiszállását, és innen irányította Budapest ostromát. Kunadacs és Kunszentmiklós között létesítettek egy ideiglenes repteret, ahonnan a Budapestet ostromló csapatokat támogatták. A községben még két lókórházat létesített a szovjet hadsereg, ahol a helyieknek is segédkezni kellett.

1949. június 3-a BM. 5203/3516/1949. sz. rendeletével Peszéradacsot újra kettő községgé szervezik, ettől a naptól Kunadacs és Kunpeszér néven két önálló település alakul.

1950 októberében a falu lélekszáma 2150 fő.

1962. Az első telekosztás, az első engedélyre történő építkezés.

1962-1999-ig 450 lakóház épült, egészségház, orvosi rendelő, modern iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház, 19 utca, minden utcában vezetékes víz, gáz, kábel-tv, crossbaros telefon, minden utca szilárd burkolatú.

2003-ban a település pályázati úton lehetőséget kapott saját honlap indítására (http://www.kunadacs.hu)

2005-ben kiépült a szelektív hulladékgyűjtő.

2009-ben a kunok hazatérésének 770. évfordulójára fából faragott emlékművet állított a község.

A település azóta is évről évre fejlődik, szépül. Részben pályázaton nyert támogatásoknak köszönhetően új labdarúgópálya, kézilabda- és futópálya épült az iskolásoknak. Közpark és játszótér épült, régóta hiányolt parkolót létesítettek. A belterületeken a szennyvízhálózat kivételével minden infrastruktúra kiépült.

A külterületen 1620 hektár a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület, ahol rengeteg védett növény és állatfaj él.

A község lakossága 1604 fő. A község jelenlegi belterülete 1962-ben lett kialakítva, ahol 1250 fő él, a többi jelenleg is a szétszórt tanyarendszerben.

A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, elsősorban virginiai típusú dohány termesztése öntözéses formában mesterséges szárítással. Az utóbbi 15 évben jelentősen változott a régió éghajlata. Az 1995-96-os csapadék maximum-minimum a visszájára fordult. A Kiskunság országunk legcsapadékszegényebb része. A természeti adottságok és az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb problémát jelent az aszály. A faluban kezd kiépülni a falusi turizmus.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. http://www.kunadacs.hu/?module=news&action=show&nid=11958#MIDDLE Kunadacs története

Források[szerkesztés]

  • Antal Anikó: Kunadacs története 1945-től napjainkig, 1995
  • Szabó Sándor: Vázlat Kunadacs természetrajzához, 1989
  • Halcsik Antal: Kunadacs Község története a legrégebbi időktől a felszabadulásig, l970

További információk[szerkesztés]