Fülöpszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöpszállás
A református templom felújítása közben (2004).
A református templom felújítása közben (2004).
Fülöpszállás címere
Fülöpszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Gubacsi Gyula[1]
Irányítószám 6085
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 2159 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fülöpszállás (Magyarország)
Fülöpszállás
Fülöpszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 16″, k. h. 19° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 16″, k. h. 19° 14′ 06″
Fülöpszállás (Bács-Kiskun megye)
Fülöpszállás
Fülöpszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Fülöpszállás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás témájú médiaállományokat.

Fülöpszállás község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában. A település népessége az évszázadok során többször is jelentősen lecsökkent és megváltozott. Lakói voltak az ősi kun betelepülők és jelentős szerepet játszottak az újjáépítésekben és a közösségformálásban a kálvinista ősök.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A település jó vasúti közlekedési és közúti megközelíthetőséggel rendelkezik. Megközelíthető közúton: Solt felől keleti irányban az 52-es úton, vagy a Szabadszállásról Kiskőrösre vezető úton. Fülöpszállás vasútállomás a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Fülöpszállás a legősibb Kiskun települések egyike, közel 900 éves múltra tekinthet vissza. Történeti érdekesség, hogy az itt található magasabb halmokból több évezredes kultúrák leletei kerültek már elő, és avar kori temetkezési helyet is feltártak a régészek. Első írásos említése II. István király uralkodásának idejéből 1124-re datálható. A kunok betelepülésének időszakában, amikor még mocsarak és nádasok borították ezt a vidéket területileg hozzá tartozott a mai Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Jakabszállás, és Fülöpjakab nagy része is. A falut ebben az időben Buzgánszállásnak nevezték. Mai neve IV. László király uralkodása idejéből származik és Fülöp fermói püspökről kapta, aki a tatárjárás után véglegesen letelepedő kunokat érkezett a keresztény hitre téríteni.[3][4]

A települést Kócpönögeként is említik a szomszéd települések lakói, de ez valójában csúfolódás. A fülöpszállási legények ugyanis olyan sarkantyút viseltek, mely jellegzetes hangot adott járás vagy tánc közben. Ez a zaj a pöngés adott okot arra, hogy a település lakóit kócpönögeieknek nevezték a környező falvakban. Ezt természetesen célszerű volt az itt lakók háta mögött emlegetni, mert különben könnyen kaphatott egy kiadós verést a csúfolódó.[5]

A négy északi kunkapitányság közül, az egyik legjelentősebb volt a fülöpszállási. Bár a Budára vezető út erre haladt, a törökök az ingoványos területek miatt inkább elkerülték ezt a vidéket. A török hódoltság másfél százados időszaka alatt a fő útvonalaktól távol esett ugyan a település, azért lakosságának létszáma csökkent a háborúskodás és a török rabszíjaknak köszönhetően hiszen, sokan végezték a hódoltság más részein rabszolgaként. Pontos népesség számára utaló adatokat a református egyházi okmányokban lehet találni majd, hiszen az egyházközséget 1563-tól már rendszeresen megemlítik először a Solti Seniorátusban Filepszállás néven. A 18. század közepéig Fülöpszállás volt a legnépesebb kun község, amely a többihez hasonlóan 1745-ben megváltotta magát. A Rákóczi-szabadságharc idejére azonban a község lakossága szétszóródott még a templomot is felégették. A szabadságharc idején Bottyán János is járt a település környékén csapataival. Az egyházi jegyzőkönyv szerint 7 és fél évig volt a falu lakossága szétszóródva, száműzetésben. Egyrészt a szabadságharc miatt, másrészt a rácok támadásai miatt, akik 1703-ban, 1704-ben és végül 1707-ben kirabolták házaikat, elhajtották állataikat. Ezt az állítást a 7 és fél éves menekülést igazolja, hogy az 1713–as nagykőrösi zsinaton Fülöpszállás lelkésze nem volt jelen. Bél Mátyás írása szerint „1713–ban tértek vissza tűzhelyeikhez” a fülöpszállásiak. A Német Lovagrend kimutatása szerint mindössze 67 lélek.[3][4][6]

Amikor helyreállt az ország nyugalma a fülöpszállásiak is visszatértek községükbe. A 18. századi népességváltozások áttekintésénél az országot is sújtó járványok is tizedelték a lakosságot. Ez nem kerülte el Fülöpszállást sem, így 1731-ben kolera járványban 186-an, majd 1749-ben pestisben 326-an haltak meg. A járványok majd a természeti csapások 1838. és 1850. években dunai árvíz pusztított, de ezek sem gátolták meg a települést a fejlődésben. Elérte fejlődésének fénykorát és 1826 és 1876 között mezővárosi rangja volt Fülöpszállásnak.[6]

A világháborúk vérzivatara[szerkesztés]

A 20. század fordulójára lakóinak száma elérte az ötezret és dacára a népesség növekedésnek túlnyomórészt református lakókkal. A betelepülő nem református eredetű családok „gyengeségére” jellemző, hogy templomuk 1933-ban épült csak fel. A katolikusok megjelenésével párhuzamban meg kell említeni a településre költöző cigányságot is, mely a környező településektől eltérően nem alkot „telepet”, pár család alkotja közösségüket.[6]

Az első világháború előtti fejlődést és polgárosodást jelzi továbbá, hogy megjelent a településen a zsidóság. A szabadságharc előtti időszakot megelőzően a környező települések még jellemzően nem engedték meg a zsidóknak a letelepedést, sőt éjjeli szállást sem kaphattak itt, úgy hogy ha a szomszédos községekből vásárok alkalmával idejöttek, még az éjszaka beállta előtt távozniuk kellett. A szabadságharc után megszűnt ez a tilalom, így hitközséget is alakíthattak. A fülöpszállási zsidó hitközség a szabadszállásival alkotott anyakönyvi területet és 1862. évi nyilvántartásuk alapján lélekszáma 79 fő, a családok száma 38, volt. Foglalkozás szerint: 3 gazdálkodó, 1 szabadpályán lévő, 14 kereskedő, 1 ügyvéd, 1 orvos, 8 iparos, 9 magánzó és 1 egyéb.[7]

Az első világháborúban 219 katonája esett el a községnek, a hősi halottak nevét a tiszteletükre emelt emlékművön örökítették meg. A második világháború idején az előre, majd a visszavonuló front okozott sok sanyarúságot az itt élőknek. Ekkor igazoltan 89-en estek el, kiknek nevét szintén az emlékmű őrzi. Az emlékmű eredetijét Kallós Ede szobrászművész készítette 1925 körül.[8]

A nem „igazolt” áldozatok számát nehéz megbecsülni és jelentős számban el is menekültek lakosok, valamint a település teljes zsidó lakosságát kitelepítik, akik túlnyomórészt tovább gyarapítják a háborús veszteséget. A kevés számú izraelita származású túlélő már nem alkot többé hitközséget és igazából számszerűsíthető visszatérésükről sem lehet beszélni.

A második világháborút követő megtorlások[szerkesztés]

A szovjet megszállók garázdálkodása és bosszúja nem kerülte el a helyieket sem. A településről 23 férfit és 9 nőt hurcoltak el málenkij robotra.[9]

A máshol is jellemző anyagi javak eltulajdonításán túlmenően is történtek atrocitások. Például Vizy László lányát orosz katonák megbecstelenítették és több más erőszakos cselekményt is követtek el nők sérelmére a faluban. Az erőszaktevő orosz katonák ellen a helybeli férfiak felléptek és dulakodás közben kettőt agyonlőttek. A kommunista önkényuralmi rendszer megtorló gépezete emiatt fellépett az érintettek ellen. Ez volt az úgynevezett fülöpszállási ügy, mely az Államvédelmi Hatóság rémtetteinek sorába tartozik.[10]

A vád szerint 1945-47 között két vöröskatonát öltek meg és ezt követően még szervezkedtek is a helyiek. Az eljárásban öt főt vádoltak meg, közülük Söröss István és Vizy József gazdálkodókat, akiket 1951 decemberében halálra ítéltek és 1952 július 9-én kivégeztek. Továbbá Kőműves Sándort 12 év, Söröss Imrét István fiát 8 év börtönre ítélték. A történethez tartozik, hogy a megerőszakolt Vizy lány belehalt a katonától kapott fertőzésbe. Söröss Imre az 1956-os forradalom alatt kiszabadult a fogságból és részt vett az ellenállási mozgalomban. Azt mondta "Van valami fizetnivalóm az apámért". Az itteni szerepe miatt a forradalom leverése után halálra ítélték és 1957-ben kivégezték.[11] A falu lakói közül az 1956-os mártírok és meghurcoltak tiszteletére emlékművet állítottak. Az emlékmű tanúsága szerint Berecz Györgyöt kivégezték, Kesik Károly elesett, Szalai Sándorné elesett, B Horváth Jánost, Dr. Berecz Árpádot, Gergely Imrét, Gombos Sándornét, Simon Gyulát, Szegedi Imrét és Dr Szőnyi Gyulát bebörtönözték.

Fülöpszállás a szocializmusban[szerkesztés]

A második világháború utáni időszakban a település jellegét tekintve teljesen mezőgazdaságira váltott és folyamatos lakosság csökkenés jellemezte. Ipari jellegű beruházás minimálisnak mondhatóan történt. Legjelentősebb munkaadóként 1960-ban összevonásokkal a gazdálkodóktól elkobzott földeken megalakult a Vörös Csillag Tsz. A korábbi malomban helyet kapó Fővárosi Vasipari Vállalat később a Mechanikai Gépgyár irodagép szerelő üzeme, kiépült a DÉMÁSZ központja és a helyi boltokat valamint vendéglátó egységeket az ÁFÉSZ vette kézbe, mely gazdasági szervezetek mára megszűntek, átalakultak vagy elköltöztek a településről. Az 1980-as évekre szintén megszűnt a faluban működő középfokú képzést adó mezőgazdasági szakmunkásiskola (1963–1980). Jelentősebb munkahelyek még az 1950-től üzemelő Gabonatermesztési Kutató Intézet helyi kísérleti telepe és az 1958-tól önálló pénzintézetként működő Rónasági Takarékszövetkezet.[8]

Napjainkban[szerkesztés]

A mai Fülöpszállás - amelynek területe 9132 hektár - minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik. Kiépítették a vezetékes ivóvíz, illetve szennyvízcsatorna hálózatát, és minden belterületi útja aszfaltburkolattal van ellátva.

A község református temploma 1740-től 1789-ig épült. A műemléki épület ritkaságnak számító orgonája az 1920-as években készült, és még a mai napig is működik. Az orgona érdekessége, hogy 90%-ban fasípokból épült, ebből a típusból pedig az egyik legrégebbi az országban. A közel 2000 fő befogadására alkalmas templom tornya 50 méter magas és 2007-ben történt nagyobb felújítás rajta.[6] További felújításokat terveznek 2012-ben, melyhez 25 millió forintos külső támogatást nyert el az egyházközösség.[12]

A katolikus Szent Fülöp templom 1933-ban épült, és 2005-ben fejeződött be teljes körű felújítása. A rekonstrukcióhoz SAPARD pályázaton nyert jelentős összeget a helyi plébánia. Vass-Eysen Ervin tervei alapján újult meg az épület, amelynek szinte csak a falai maradtak meg. Kívül és belül is teljesen új arculatot kapott, a beruházás keretében pedig a korábbi haranglábak helyett végre tornya is lett a kis templomnak.[8]

Kunhalom Fülöpszállás határában.

Nevezetesek a falu református temetőjében található kopjafák. Ez a fajta temetkezés nagyon ritka, hiszen a kalotaszegi és néhány alföldi település mellett itt volt szokás, hogy a halottak tiszteletére díszesen faragott kopjafát állítottak.[13] A település környékén több kunhalom is található, ilyen a Kunjakabkorhán és a Szabadszállással közös határban lévő Korhándülő és Korhánszék kunhalmai.[14][15]

Fülöpszállás mezőgazdasági jellegű település. A község területén átfolyik a Duna-völgyi-főcsatorna, illetve a Kígyós öntözőcsatorna, és az ezekbe torkolló kisebb csatornák is kiváló horgászhelyeket kínálnak. Az úgynevezett "Kos-Tök" kígyósi holt víz is közkedvelt hely a horgászok és a pihenésre vágyó kirándulók számára. A település határában találhatóak a Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozó szikes tavak: a "Kelemen-szék" és a "Fehér-szék", amelyek Európában egyedülálló, gazdag madárvilágnak adnak otthont. A madarakat egy magas kilátóból figyelhetik meg a szakemberek, illetve a turisták.[16]

A környék legjelentősebb - turisztikai látványosságot is kínáló vendéglátóhelye - a Biczó Csárda, amely az 52-es számú főúttól nem messze található. A hagyományos magyar konyha ízei mellett a gazdag lovas programok csalogatják ide a külföldi és a belföldi turistákat, akik megcsodálhatják a Közép-Európában egyedülálló lipicai ménest is, közel száz gyönyörű lóval. A hangulatos környezetben, különleges finomságokkal várja a vendégeket a Kígyós Csárda, amely felújítása után már szállást is ajánl a vendégeknek. A Sofőr Csárdát gyors és finom ételeivel főként az átutazó vendégek részesítik előnyben. A változatos specialitásokat kínáló Kurjantó Csárda mellett vadászház, illetve panzió található. Rendkívül népszerű - elsősorban a külföldi vadászok körében a Dörgicsei kastély, ahol gyönyörű környezetben kapcsolódhatnak ki a vendégek.[16]

Fülöpszállást pezsgő közösségi élet jellemzi, hagyományos rendezvényein sokan vesznek részt. Augusztus 20-a község egyik legfontosabb ünnepe. Ilyenkor rendezik meg a hagyományos Falu Napokat számtalan színes programmal, a rendezvényen pedig bemutatkoznak a község legtehetségesebb fiataljai, az öntevékeny csoportok tagjai. Minden évben megrendezik az Idősek Napját is, és a település ad otthont az országos szkander bajnokság döntőjének is. A helyi szkander egyesület a magyar bajnoki cím többszörös védője, Kelemen László a csoport egyik szervezője feltaláló is egyben, az általa készített szkander illetve kondicionáló gépek nemzetközileg is ismertek.

A település hírnevét öregbíti, hogy Fülöpszálláson működik egy országos lefedettséget felmutató szoftverfejlesztő cég a CIN Számítástechnika és Szoftverház, amit Járdi Mihály programozó alapított. A településnek a Magyar Köztársaság Helységnévtára alapján 2009-es adatok alapján 2357 lakója és 1287 lakóháza van.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom (barokk stílusú, 1750-ben épült)
  • Római katolikus templom (barokk homlokzatú)
  • Községháza (1908-ban épült Herpai Vilmos támogatásával)
  • Kopjafái a református temetőben.
  • Kunhalmai

Híres emberek[szerkesztés]

Híres fülöpszállási református lelkészek[szerkesztés]

Fülöpszállás képekben[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Fülöpszállás települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Székely István. 100 Régi Nóta. Országos Idegennyelvű Könyvtár, p. 7-28.. o. ISBN 9636504210 (1996) 
  4. ^ a b Báró Borovszky Samu. Magyarország Vármegyéi és Városai. Országos Országos Monográfia Központ, 1920 
  5. Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén. forrasfolyoirat.hu, 2011. augusztus 31. (Hozzáférés: 2011. augusztus 31.)
  6. ^ a b c d Varga Istvánné Fajszi Mária: A fülöpszállási egyház és templom rövid története. akm.jjsoft.hu, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  7. Szabadszállás szócikk. Magyar zsidó lexikon. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  8. ^ a b c Fülöpszállás története. fulopszallas.jobbik.hu. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  9. Fülöpszállás szócikke. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  10. 5/2. részlet az Ávósok film 3. részéből. youtube.com. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956. kiss.szalez.ofm.hu. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Megújul a fülöpszállási református templom. sajtoteam.mediacenter9.hu, 2011. augusztus 10. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  13. Kopjafák régen és ma. kopjafa.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  14. Kunhalmok világa. kunhalmok.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  15. Varga Sándor Frigyes: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE FÖLDRAJZI LEÍRÁSA. vfek.vfmk.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  16. ^ a b Fülöpszállás. utazom.com. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Szabadszállás Héraldique meuble compas.svg
Solt

Észak
Nyugat  Fülöpszállás  Kelet
Dél

Izsák
Soltszentimre