Lakitelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakitelek
Tősfürdő légifotója
Tősfürdő légifotója
Lakitelek címere
Lakitelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Tiszakécskei
Jogállás nagyközség
Polgármester Zobokiné Kiss Anita (független)[1]
Irányítószám 6065
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 4411 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 80,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lakitelek (Magyarország)
Lakitelek
Lakitelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 08″, k. h. 19° 59′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 08″, k. h. 19° 59′ 42″
Lakitelek (Bács-Kiskun megye)
Lakitelek
Lakitelek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Lakitelek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakitelek témájú médiaállományokat.

Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítésével jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.

Fekvése[szerkesztés]

Egyszerre kereszteznek a négy irányból érkező vonatok

Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.

Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető – akár a 44. számú főközlekedési úton, akár vasúton a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton, illetve a 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza vasúti mellékvonalain.

A két vasútvonal Lakiteleken keresztezi egymást.


Története[szerkesztés]

A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok között szerepelt.

Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

A rendszerváltás idején az ellenzékiek többször is szerveztek itt találkozót. Az első alkalommal, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum. A második alkalommal, 1988. szeptember 3-án pedig mozgalmat is indítottak pártjuk mellett. Lezsák később a párton belüli események hatására megalakította a lakitelek-munkacsoportot, amivel belülről próbálta az elképzelései szerinti irányba terelni az MDF politikáját.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus plébánia
  • Református templom
  • Népfőiskola
  • Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
  • Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő
  • Tőserdő kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lakitelek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

További információk[szerkesztés]