Ugrás a tartalomhoz

Lakitelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakitelek
A Töserdő
A Töserdő
Lakitelek címere
Lakitelek címere		 Lakitelek zászlaja
Lakitelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállásnagyközség
PolgármesterMadari Róbert (független)[1]
Irányítószám6065
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség4886 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′, k. h. 19° 59′46.883333°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 19° 59′46.883333°N 19.983333°E
Lakitelek (Bács-Kiskun vármegye)
Lakitelek
Lakitelek
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Lakitelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakitelek témájú médiaállományokat.

Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun vármegyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítésével jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.

Fekvése

[szerkesztés]
A vasútállomáson az átszállást megkönnyítendő, egyszerre keresztezik egymást a négy irányból érkező vonatok

Az Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Pilis–Alpári-homokhát Tisza jobb partjáig érő délkeleti csücskében, a folyó partja mentén helyezkedik el. A Termálfürdő köré üdülőtelep épült, a Tóserdői-holtág szintén kedvelt fürdőhely.[3] Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.

Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető. Legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala – úgy a megyeszékhely, mint Békés vármegye felől – a 44-es főút; Tiszaalpár, illetve Tiszakécske felől a 4625-ös, Szentkirály felől a 4622-es úton érhető el, Kapásfalu, Szikra és Tőserdő településrészeit pedig a 4505-ös út kapcsolja össze. Közigazgatási határának legészakibb pontját érinti a Szentkirály-Tiszakécske közti 4623-as út is.

Vasúton a MÁV 145-ös számú Kecskemét–Szolnok-vasútvonalán és a 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalon is elérhető, a két mellékvonal a Lakiteleken vasútállomáson keresztezi egymást. Együttesen öt megállási pontukkal érintik Lakiteleket, közülük a legfontosabb Lakitelek vasútállomás. Világoshegy megállóhely és Szikra megállóhely a kecskeméti, Tőserdő megállóhely a félegyházi vonalon található, Árpádszállás megállóhely pedig a két vonal közös szakaszán.

Története

[szerkesztés]

A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok között szerepelt.

Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

A rendszerváltás idején az ellenzékiek többször is szerveztek itt találkozót. Az első alkalommal, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum. A második alkalommal, 1988. szeptember 3-án pedig mozgalmat is indítottak pártjuk mellett. Lezsák később a párton belüli események hatására megalakította a Lakitelek-munkacsoportot, amivel belülről próbálta az elképzelései szerinti irányba terelni az MDF politikáját.

Lakiteleken Népfőiskola és Népfőiskolai Hálózat működik.[4][5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Anka Balázs (MDF)[6]
  • 1994–1998: Anka Balázs (MDF)[7]
  • 1998–2002: Anka Balázs (MDF)[8]
  • 2002–2006: Varga Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Varga Sándor (független)[10]
  • 2010–2014: Felföldi Zoltán (Fidesz-Nemzeti Fórum)[11]
  • 2014–2016: Zobokiné Kiss Anita (független)[12]
  • 2016–2019: Zobokiné Kiss Anita (független)[13]
  • 2019–2024: Madari Róbert (független)[14]
  • 2024– : Madari Róbert (független)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a jelöltek aránylag magas száma ellenére (öt aspiráns indult a posztért) 60 %-ot meghaladó eredménnyel erősítette meg pozícióját.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
4466
4421
4547
4833
4867
4867
4862
4886
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,2%, református 11,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,3% (22,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 9,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus plébánia
  • Református templom
  • Hungarikum Liget (régebben: Népfőiskola)[18]
  • Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: az 1970-ben felfedezett forrásból alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz fakad, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és számos, kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
  • Petőfi Sándor Művelődési Ház Közösségi Színtér

50 reakció · 3 évvel ezelőtt

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A Papírkutyák című magyar játékfilmben érintőlegesen említett, a sztori szempontjából mégis releváns, nyilvánvalóan fiktív esemény volt a Tőserdő Szépe verseny, ami a neve alapján itt zajlódhatott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ https://toserdo.hu
  4. ↑ Lakitelek Népfőiskola
  5. ↑ Mátyus Aliz: A Lakiteleki Népfőiskoláról, Művelődés, 2014. január, Online hozzáférés
  6. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  11. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  13. ↑ a b Lakitelek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  14. ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  16. ↑ Lakitelek Helységnévtár
  17. ↑ Lakitelek Helységnévtár
  18. ↑ Zsilák Szilvia - Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból / drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet (Átlátszó.hu, 2021.08.30.)

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakitelek&oldid=28671665”