Lakitelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lakitelek
Tősfürdő légifotója
Tősfürdő légifotója
Lakitelek címere
Lakitelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállás nagyközség
Polgármester Madari Róbert (független)[1]
Irányítószám 6065
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség4547 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség80,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lakitelek (Magyarország)
Lakitelek
Lakitelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 08″, k. h. 19° 59′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 08″, k. h. 19° 59′ 42″
Lakitelek (Bács-Kiskun megye)
Lakitelek
Lakitelek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Lakitelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakitelek témájú médiaállományokat.

Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítésével jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.

Fekvése[szerkesztés]

Egyszerre kereszteznek a négy irányból érkező vonatok

Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.

Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető. Legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala – úgy a megyeszékhely, mint Békés megye felől – a 44-es főút; Tiszaalpár, illetve Tiszakécske felől a 4625-ös, Szentkirály felől a 4622-es úton érhető el, Kapásfalu, Szikra és Tőserdő településrészeit pedig a 4505-ös út kapcsolja össze. Közigazgatási határának legészakibb pontját érinti a Szentkirály-Tiszakécske közti 4623-as út is.

Vasúton a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán és a 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalon is elérhető, e két vasútvonal Lakiteleken keresztezi egymást. A két vonalnak együttesen öt megállási pontja van Lakiteleken, ezek közül a legfontosabb Lakitelek vasútállomás. Világoshegy megállóhely és Szikra megállóhely a kecskeméti, Tőserdő megállóhely a félegyházi vonalon található, Árpádszállás megállóhely pedig a két vonal közös szakaszán.

Története[szerkesztés]

A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok között szerepelt.

Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

A rendszerváltás idején az ellenzékiek többször is szerveztek itt találkozót. Az első alkalommal, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum. A második alkalommal, 1988. szeptember 3-án pedig mozgalmat is indítottak pártjuk mellett. Lezsák később a párton belüli események hatására megalakította a lakitelek-munkacsoportot, amivel belülről próbálta az elképzelései szerinti irányba terelni az MDF politikáját.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Anka Balázs (MDF)[3]
  • 1994–1998: Anka Balázs (MDF)[4]
  • 1998–2002: Anka Balázs (MDF)[5]
  • 2002–2006: Varga Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Varga Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Felföldi Zoltán (Fidesz-Nemzeti Fórum)[8]
  • 2014–2016: Zobokiné Kiss Anita (független)[9]
  • 2016–2019: Zobokiné Kiss Anita (független)[10]
  • 2019-től: Madari Róbert (független)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a jelöltek aránylag magas száma ellenére (öt aspiráns indult a posztért) 60 %-ot meghaladó eredménnyel erősítette meg pozícióját.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,2%, református 11,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,3% (22,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus plébánia
  • Református templom
  • Népfőiskola
  • Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
  • Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő
  • Tőserdő kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  6. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  7. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. a b Lakitelek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  12. Lakitelek Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

További információk[szerkesztés]