Dunaegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaegyháza
Dunaegyháza címere
Dunaegyháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kunszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Szilágyi István (független)[1]
Irányítószám 6323
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1389 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 137,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaegyháza (Magyarország)
Dunaegyháza
Dunaegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′, k. h. 18° 57′Koordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 18° 57′
Dunaegyháza (Bács-Kiskun megye)
Dunaegyháza
Dunaegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaegyháza témájú médiaállományokat.

Dunaegyháza egy község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaegyháza Solt és Apostag között helyezkedik el az 52. sz. főúttól 2, az 51. sz. főúttól pedig 6 km-re. A Duna a községtől 1 km-re nyugatra folyik.

Közlekedése[szerkesztés]

Budapest elérhetőségét nagyban megnehezíti, hogy a község 6 km-re van az 51. főúttól, ezért a Budapest-Kalocsa valamint a Budapest-Baja autóbuszjáratok közül csak nagyon kevés érinti. Kedvező azonban, hogy a Pentele híd átadása után forgalomba állított 8202. számú autóbuszvonal (Dunaegyháza-Apostag-Dunaújváros) végállomása lett. A megfelelő járatsűrűség, a rövid (35 perc) utazási idő, valamint a szép környezet miatt Dunaegyháza Dunaújváros egyik agglomerációs településévé válhat. Dunaújvárosi átszállással Budapest is könnyebben elérhető.

Története[szerkesztés]

A település helyén már az avarok korában is éltek emberek, ezt a falu határában feltárt egykori temetők bizonyítják. Intercisa római város a Duna túlpartján volt, feltételezhető, hogy átkelőnek is használták.

1560-ban egy adománylevél említi már a települést Egiházi írásmóddal, de a török idők alatt ez a falu is elnéptelenedett. Evangélikus vallású szlovákokkal telepítették újra a 18. században.

Dunaegyháza azoknak a helységeknek egyike, melyek a törökök kiűzése után keletkeztek. A mai település területe a Paksy család birtoka volt, melynek örökösei 1702-ben telepítették be, nem jobbágyi, hanem szerződéses szervezettel, miért is e helységben úrbériség sohasem volt. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József volt a bz akkori birtokosa. Evangélikus temploma 1774-ben épült. 1848-ig földesurai a Rudnay, a Csapó és a Paksy-Jármy örökség révén, a Tahyak voltak az utóbbiak 1860-ig voltak itt birtokosok. A lakosság az általa szerződésileg bírt földeket még 1848 előtt kezdte megváltani, sőt idővel a kisebb királyi haszonvételeket, a korcsmáltatási és a révbérjogot is megszerezte a község részére.

2001-ben a lakosság 8,2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az evangélikus templom 1774-ben épült barokk stílusban. A torony 1820-ban épült.
  • A templom oldalában áll az I. világháborús emlékmű.
  • 1982-ben adták át a szlovák tájházat. A tájház a kisebbség kultúráját, különböző tárgyaikat mutatja be. Kétévente rendezik meg a szlovák fesztivált.
  • A Solti-halom 124 m magas, rajta kilátó áll.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dunaegyháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]