Dunaegyháza
| Dunaegyháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kunszentmiklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilágyi István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6323 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1389 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 137,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunaegyháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 50′ 13″, k. h. 18° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 13″, k. h. 18° 57′ 32″ | |||
Dunaegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
Dunaegyháza egy község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Dunaegyháza Solt és Apostag között helyezkedik el az 52. sz. főúttól 2, az 51. sz. főúttól pedig 6 km-re. A Duna a községtől 1 km-re nyugatra folyik.
Közlekedése[szerkesztés]
Budapest elérhetőségét nagyban megnehezíti, hogy a község 6 km-re van az 51. főúttól, ezért a Budapest-Kalocsa valamint a Budapest-Baja autóbuszjáratok közül csak nagyon kevés érinti. Kedvező azonban, hogy a Pentele híd átadása után forgalomba állított 8202. számú autóbuszvonal (Dunaegyháza-Apostag-Dunaújváros) végállomása lett. A megfelelő járatsűrűség, a rövid (35 perc) utazási idő, valamint a szép környezet miatt Dunaegyháza Dunaújváros egyik agglomerációs településévé válhat. Dunaújvárosi átszállással Budapest is könnyebben elérhető.
Története[szerkesztés]
A település helyén már az avarok korában is éltek emberek, ezt a falu határában feltárt egykori temetők bizonyítják. Intercisa római város a Duna túlpartján volt, feltételezhető, hogy átkelőnek is használták.
1560-ban egy adománylevél említi már a települést Egiházi írásmóddal, de a török idők alatt ez a falu is elnéptelenedett. Evangélikus vallású szlovákokkal telepítették újra a 18. században.
Dunaegyháza azoknak a helységeknek egyike, melyek a törökök kiűzése után keletkeztek. A mai település területe a Paksy család birtoka volt, melynek örökösei 1702-ben telepítették be, nem jobbágyi, hanem szerződéses szervezettel, miért is e helységben úrbériség sohasem volt. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József volt a bz akkori birtokosa. Evangélikus temploma 1774-ben épült. 1848-ig földesurai a Rudnay, a Csapó és a Paksy-Jármy örökség révén, a Tahyak voltak az utóbbiak 1860-ig voltak itt birtokosok. A lakosság az általa szerződésileg bírt földeket még 1848 előtt kezdte megváltani, sőt idővel a kisebb királyi haszonvételeket, a korcsmáltatási és a révbérjogot is megszerezte a község részére.
2001-ben a lakosság 8,2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az evangélikus templom 1774-ben épült barokk stílusban. A torony 1820-ban épült.
- A templom oldalában áll az I. világháborús emlékmű.
- 1982-ben adták át a szlovák tájházat. A tájház a kisebbség kultúráját, különböző tárgyaikat mutatja be. Kétévente rendezik meg a szlovák fesztivált.
- A Solti-halom 124 m magas, rajta kilátó áll.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
