Újtelek (Magyarország)
| Újtelek | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Simon Sándor Róbertné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6337 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 333 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újtelek
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 19° 03′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 19° 03′ 32″ | |||
Újtelek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Újtelek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újtelek témájú médiaállományokat. | |||
Újtelek község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Kalocsai Sárköz nevű mélyfekvésű területen fekszik.
Története[szerkesztés]
Újtelek 1986. január 1-jén jött létre Résztelek és Keserűtelek egyesítésével, és 1991. január elsején vált önállóvá Szakmártól.
Résztelek és Keserűtelek Kalocsa ún. szállásai – a városhoz tartozó földterületen kialakult települések – voltak, melyek önálló községgé fejlődtek, majd 1884-ben több más szállással együtt hivatalosan is elszakadtak a várostól, négy külön községet alkotva. Később Keserűtelek és Résztelek Szakmár társközsége lettek. A település lakói a pota néprajzi csoporthoz tartoznak.
A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szigeti Károly (független)[3]
- 1994–1998: Szigeti Károly (független)[4]
- 1998–2002: Tóth Ignác (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Ignác (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Ignác (független)[7]
- 2010–2014: Tóth Ignác (független)[8]
- 2014–2019: Simon Sándor Róbertné (független)[9]
- 2019-től: Simon Sándor Róbertné (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,4%-a magyarnak, 0,6% németnek, 1,1% románnak mondta magát (28,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 5%, felekezeten kívüli 4,5% (28,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gábor Lajos festő szülőháza
- Harangláb
- A népművészet remekei: régi lakóházak, népviselet, hagyományok
- A Szelidi-tó a falutól 3 km-re északra található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Szakmár-Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Újtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Újtelek Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
