Telki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Telki
Római katolikus temploma
Római katolikus temploma
Telki címere
Telki címere
Telki logója
Telki logója
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás község
Polgármester Deltai Károly István (független)[1]
Jegyző dr. Lack Mónika
Irányítószám 2089
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 3861 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 372,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Telki (Magyarország)
Telki
Telki
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″
Telki (Pest megye)
Telki
Telki
Pozíció Pest megye térképén
Telki weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Telki témájú médiaállományokat.

Telki község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapesttől 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el. Közvetlen (vele belterületen is határos, szinte a településsel teljesen összeépült) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re déli irányba fekvő Páty.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést a Budakeszi-Telki-Budajenő-Perbál közötti 1103. sz. mellékút szeli át, ezen kívül Pátyon át Biatorbággyal is összeköti egy mellékút, valamint földúton Nagykovácsi is elérhető. Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül lehet eljutni. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as is áthalad. A településen vasútállomás nincs, az 1-es vasútvonal biatorbágyi és a 2-es vonal solymári állomása között nagyjából félúton található a község.

Nevének eredete[szerkesztés]

A telki monostor és a falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.

Története[szerkesztés]

A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István királynak köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták, majd 1690-ben, a török elleni utóvédharcban ismét elpusztult.

A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok kerültek.

A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése nekilendült, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, részben alvófaluvá alakult.

Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe. 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.

Településszerkezet[szerkesztés]

Telki területének alakja hajlított oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A régi faluközpont és az attól keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugati (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.

A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével szerkezete összetettebbé vált. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második centrum is, ahová iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a 2013-ban bezárt, híres Telki Kórház, valamint sportlétesítmények is épültek.

Kulturális és közösségi élet[szerkesztés]

Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar és nyugdíjas klub is található. Rendszeresen szerveznek helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódnak a térségi rendezvénysorozatokba is. Közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.

Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.

Sportélet, labdarúgóközpont[szerkesztés]

Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.

Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter (a FIFA elnöke) és Michel Platini (az UEFA elnöke) is.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Telki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s

Külső hivatkozások[szerkesztés]