Őrbottyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Őrbottyán
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán címere
Őrbottyán címere
Őrbottyán zászlaja
Őrbottyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás város
Polgármester Szabó István Ferenc (független)
Irányítószám 2162
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség7370 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség257,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrbottyán (Magyarország)
Őrbottyán
Őrbottyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″
Őrbottyán (Pest megye)
Őrbottyán
Őrbottyán
Pozíció Pest megye térképén
Őrbottyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat.

Őrbottyán város Pest megyében, a Váci járásban.

Címere[szerkesztés]

Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere, jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, északkeletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kiszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[2][3]

Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[3] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[4] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[2]

A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[2] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[5]

A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[6] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[7]

A II. világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[8] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[9]

A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[10] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[11]

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[13]

Híres őrbottyániak[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
  3. a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
  5. Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
  6. Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  7. Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  8. A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  9. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
  10. Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  11. Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  12. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  13. Őrbottyán Helységnévtár
  14. Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  15. Kvassay Jenő Általános Iskola Archiválva 2012. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  16. Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  17. Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  18. a b Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  19. Őrbottyán templomai (Hozzáférés: 2013. március 17.]
  20. Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]