Pilis (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilis
Pilis - Palace.jpg
Pilis címere
Pilis címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás város
Polgármester Hajnal Csilla (független)[1]
Irányítószám 2721
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség11 678 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség243,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilis (Magyarország)
Pilis
Pilis
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″
Pilis (Pest megye)
Pilis
Pilis
Pozíció Pest megye térképén
Pilis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis témájú médiaállományokat.
Beleznay-kastély
A református templom, torony és parókia a Rákóczi úton (2017)

Pilis (szlovákul Piliš) város Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megye délkeleti részében, a Dunától keletre, Budapesttől 46, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 26 kilométerre fekszik, a 4-es főút mellett. A Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor-Irsai dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Határában található a Gerje patak forrásvidéke.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Pilis a legkönnyebb a központján áthaladó 4-es főúton, illetve a belterületét északról elkerülő M4-es autóúton közelíthető meg, Budapest felől éppúgy, mint a tőle távolabb fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is. Szomszédai közül a tőle északra elhelyezkedő Kávával a 3123-as út, Nyáregyházával a 4606-os út köti össze. Határszélét érinti még délen a 405-ös főút és a Monortól Dánszentmiklósig húzódó 4605-ös út, keleten pedig a NagykátaAlbertirsa közti 3115-ös út is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Pilis vasútállomás.

A név eredete[szerkesztés]

A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlék a településsel kapcsolatban - egy öröklésről szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek a Kárpát-medencébe. A község első ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, innen kapta a település a nevét.[3]

Története[szerkesztés]

Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.

A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, amiről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 2. - 4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna - nagy (Só)út - mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven írt helyeken laktak kisebb közösségek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében az 1900. év óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.

Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 1415. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén kihalt. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.

1805-től mezőváros. A 19. század második felében még csaknem teljes egészében szlovák nyelvű, kultúrájú településen az asszimiláció a dualizmus korában gyorsult fel. A pilisi szlovákság a 20. század során fokozatosan elvesztette nyelvét, a század 60-70-es éveire a nyelvcsere megállíthatatlanná vált. Mára már csak pár tucat helyi őrzi még ősei nyelvét.

Közélete[szerkesztés]

A település vezetése a rendszerváltás előtt[szerkesztés]

1972 és 1990 között Pilis a szomszédos községgel, Nyáregyházával együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt.[4]

1985 és 1990 között a település rendszerváltás előtti utolsó tanácselnöke Balázsné Mihalcz Ilona volt.

Polgármesterei 1990 óta[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Illanicz György (független)[5]
  • 1994–1998: Pintér Mihály (független)[6]
  • 1998–2002: Pintér Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Csikós János (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Szabó Márton Elemér (Fidesz)[9]
  • 2010–2014: Szabó Márton Elemér (Fidesz)[10]
  • 2014–2019: Simó Gábor Csabáné (Pilisi Vállalkozók)[11]
  • 2019-től: Hajnal Csilla (független)[1]
Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Dr. Illanicz György
1994-1998 Pintér Mihály
1998-2002
2002-2006 Csikós János MSZP
2006-2010 Szabó Márton Elemér Fidesz
2010-2014
2014-2019 Simó Gábor Csabáné
Hajnal Csilla
Pilisi Vállalkozók
2019- Hajnal Csilla független

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon.
Államalapítási emlékkő a Gerje patak közelében
  • A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával-
  • Hegyeki pincesor - szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
  • A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló-féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
Pihenőpark a Gerje-patak mellett
  • A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
  • A Gerje-patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenőparkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.

Lakosság[szerkesztés]

A település népességének változása:

Az elmúlt évszázad során az egykor igen népes pilisi szlovákság szinte teljesen felszámolódott, nyelvükben elmagyarosodtak. A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2011-ben: magyar: 91,6%; cigány: 3,6%; szlovák: 1,4%; román: 1,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,6%. [12]

A helység lakóinak vallási összetétele 2011-ben: evangélikus 27,9%, római katolikus 18,0%, református 8,6%, görögkatolikus 0,8%, más egyházhoz, felekezethez tartozik 3,4%, nem válaszolt, vagy nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 41,3%.

Neves lakói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pilis - A Település - Bemutatkozás - Pilis Város (magyar nyelven). www.pilis.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  4. A tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. június 24.) ; A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 24.).
  5. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  7. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  11. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. KSH adatbázis

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]