Pilis (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilis
Pilis - Palace.jpg
Pilis címere
Pilis címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás város
Polgármester Hajnal Csilla (független)[1]
Irányítószám 2721
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség11 678 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség243,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilis (Magyarország)
Pilis
Pilis
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 19° 32′ 49″
Pilis (Pest megye)
Pilis
Pilis
Pozíció Pest megye térképén
Pilis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis témájú médiaállományokat.
A Beleznay-kastély
A református templom, torony és parókia a Rákóczi úton (2017)

Pilis (szlovákul Piliš) város Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megye délkeleti részében, a Dunától keletre, Budapesttől 46, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 26 kilométerre fekszik, a 4-es főút mellett. A Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor–Irsai dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Határában található a Gerje patak forrásvidéke.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Pilis a legkönnyebb a központján áthaladó 4-es főúton, illetve a belterületét északról elkerülő M4-es autóúton közelíthető meg, Budapest felől éppúgy, mint a tőle távolabb fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is. Szomszédai közül a tőle északra elhelyezkedő Kávával a 3123-as út, Nyáregyházával a 4606-os út köti össze. Határszélét érinti még délen a 405-ös főút és a Monortól Dánszentmiklósig húzódó 4605-ös út, keleten pedig a NagykátaAlbertirsa közti 3115-ös út is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Pilis vasútállomás.

A név eredete[szerkesztés]

A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlék a településsel kapcsolatban – egy öröklésről szóló okirat – már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek a Kárpát-medencébe. A község első ismert birtokosa – ahogyan több írásos emlék is bizonyítja – a Pylisi család volt, innen kapta a település a nevét.[3]

Története[szerkesztés]

Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.

A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, amiről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 24. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna – nagy (Só)út – mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven írt helyeken laktak kisebb közösségek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900 óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.

Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 1415. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén kihalt. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.

1805-től mezőváros. A 19. század második felében még csaknem teljes egészében szlovák nyelvű, kultúrájú településen az asszimiláció a dualizmus korában gyorsult fel. A pilisi szlovákság a 20. század során fokozatosan elvesztette nyelvét, a század 60-70-es éveire a nyelvcsere megállíthatatlanná vált. Mára már csak pár tucat helyi őrzi még ősei nyelvét. Nagyszámú evangélikus vallási közössége viszont még őrzi szlovák eredetüket.

Közélete[szerkesztés]

A település vezetése a rendszerváltás előtt[szerkesztés]

1972 és 1990 között Pilis a szomszédos községgel, Nyáregyházával együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt.[4]

1985 és 1990 között a település rendszerváltás előtti utolsó tanácselnöke Balázsné Mihalcz Ilona volt.

Polgármesterei 1990 óta[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Illanicz György (független)[5]
  • 1994–1998: Pintér Mihály (független)[6]
  • 1998–2002: Pintér Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Csikós János (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Szabó Márton Elemér (Fidesz)[9]
  • 2010–2014: Szabó Márton Elemér (Fidesz)[10]
  • 2014–2019: Simó Gábor Csabáné (Pilisi Vállalkozók)[11]
  • 2019-től: Hajnal Csilla (független)[1]
Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990–1994 Dr. Illanicz György
1994–1998 Pintér Mihály
1998–2002
2002–2006 Csikós János MSZP
2006–2010 Szabó Márton Elemér Fidesz
2010–2014
2014–2019 Simó Gábor Csabáné
Hajnal Csilla
Pilisi Vállalkozók
2019– Hajnal Csilla független

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon.
Államalapítási emlékkő a Gerje patak közelében
  • A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával-
  • Hegyeki pincesor – szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
  • A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló-féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
Pihenőpark a Gerje-patak mellett
  • A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
  • A Gerje-patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenőparkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.

Lakossága[szerkesztés]

A település népességének változása:

Az elmúlt évszázad során az egykor igen népes pilisi szlovákság szinte teljesen felszámolódott, nyelvükben elmagyarosodtak. A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2011-ben: magyar: 91,6%; cigány: 3,6%; szlovák: 1,4%; román: 1,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,6%. [12]

A helység lakóinak vallási összetétele 2011-ben: evangélikus 27,9%, római katolikus 18,0%, református 8,6%, görögkatolikus 0,8%, más egyházhoz, felekezethez tartozik 3,4%, nem válaszolt, vagy nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 41,3%.

Neves lakói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pilis – A Település – Bemutatkozás – Pilis Város (magyar nyelven). www.pilis.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  4. a b c A tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. június 24.) ; A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 24.).
  5. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  7. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  11. Pilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. KSH adatbázis
  13. (2020. június 13.) „Csernai Pál” (magyar nyelven). Wikipédia.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]