Baranyi Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranyi Ferenc
A Szép versek antológia 1986-ban megjelent részében látható portréja
A Szép versek antológia 1986-ban megjelent részében látható portréja
Élete
Született 1937. január 24. (78 éves)
Pilis
Nemzetiség magyar
Szülei Baranyi Ferenc
Kuzsma Katalin
Házastársa Büki Erzsébet (1962-)
Gyermekei Baranyi Péter (1967)
Pályafutása
Írói álneve Francesco del Sarto
Jellemző műfaj(ok) vers
Első műve Villámok balladája (versek, 1962)
Irodalmi díjai SZOT-díj (1974, 1988)
József Attila-díj (1976)
Forintos-díj (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
Nagy Lajos-díj (1998)
Nádasdy Kálmán-díj (2005)
Kossuth-díj (2008)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyi Ferenc témájú médiaállományokat.
Baranyi Ferenc 2010-ben az Ünnepi Könyvhéten

Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. – ) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937. január 24-én született Pilisen, Baranyi Ferenc és Kuzsma Katalin gyermekeként. Elemi, illetve általános iskolai, majd középiskolai tanulmányait Nyáregyházán, Cegléden és Budapesten végezte.

1957–1962 között az ELTE BTK magyar–olasz szakán tanult. 1963–65 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1967-ben a Poitiers-i Egyetemen is tanult.

Közben 1955–57 között pályamunkás, illetve tisztviselő volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV szórakoztató és zenei főosztályán kezdetben főosztályvezető-helyettesi, majd főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld főszerkesztője volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé. A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarország szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.

Jelenleg is tagja (1994-től) a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint (2002-től) a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek.

1954-től publikál. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-ben feleségül vette Büki Erzsébetet. Egy fiuk született; Péter (1967).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Villámok balladája (versek, 1962)
  • Hazatérés (versek, 1964)
  • Az a merészség (versek, 1966)
  • Az endecasillabo mint kifejező eszköz Dante Színjátékában (tanulmány, 1966)
  • Piros karikák (válogatott versek Gyárfás Endrével, 1967)
  • Túl az éjszakán (versek, 1969)
  • Változó szelek (versek, 1972)
  • A lónak vélt menyasszony (vásári komédia, 1973)
  • Esőveréssel (válogatott és új versek, 1975)
  • A szerelem harmadik éve (versek, 1980)
  • Hétköznapi istenhozzád 1979-1981 (versek, 1982)
  • Valami mindig közbejön (válogatott versek, 1986)
  • Visszaigéző 1982-1986 (versek, 1987)
  • Egy önérzet hét stációja (lírai naplók, 1988)
  • Gyöngyhalász (versek, 1990)
  • A túlvilági szajha (regény, Francesco del Sarto álnéven 1990)
  • Betyárbecsület 1987-1991 (versek, 1991)
  • Baranyi Ferenc összes szerelmes versei (versek, 1991)
  • A fal és a fej balladája (versek, 1991)
  • Vizafogó (versek, 1993)
  • Hegyibeszéd (versek, 1995) (Soós Zoltán 'Mulat a Vezér' című könyvével egybekötve)
  • Tájak, szerelmek (1995)
  • Operaszövegek - Szavakkal a zene szolgálatában (1995)
  • Kifosztva ( versek,1996)
  • Könyörgés apátiáért (versek, 1997)
  • A honfoglalás felszámolása (verses széljegyzetek, 2000)
  • Anti-Orfeusz (versek, 2000)
  • Dante a Lónyai utcában (életrajzi jegyzetek, 2002)
  • Színigazság, avagy a színek igazsága (megverselt képek, 2002)
  • Pastorale (arcpirító költemények, Francesco del Sarto álnéven, 2003)
  • Epiprológus (válogatott versek, 2004)
  • A hiány kalodája (versek, 2005)
  • Mindkettő emberül (száz szerelmes vers, 2006)
  • Litera-túra a világ körül (mini esszék, 2006)
  • OPERA-B-C (2006)
  • Zévitamin (zenei cikkek, 2006)
  • 7x10 - Hetvenkedő könyvecske (2007)
  • A keresztesvitéz keresztje (válogatás a teljes életműből, 2008)
  • Örök barátaim (esszék, 2008)
  • Kielo - Egy szerelem látleletei ( 2009)
  • Az én hetedik ajtóm (versek, 2009)
  • Ködsirató (versek, 2010)
  • Nulladik kötet (kamaszkori zsengék, 2010)
  • Vízillatú béke (emlékezések, 2011)
  • Vad vadon (versek, 2012)
  • A sehonnai borbély (zenés színművek, 2013)
  • Írások a falon (jubileumi versválogatás, 2014)

Számos verse, írása jelent meg a legkülönfélébb antológiákban 1960 és 2014 között. Ő maga is igen sok antológiát szerkesztett.

Operalibrettókat írt és fordított, televíziós dokumentumjátékai nagy zeneszerzők (Csajkovszkij, Donizetti, Rossini, Verdi, Wagner) életét és munkásságát ismertették. Dalszövegei különféle hanghordozókon is kiadásra kerültek. Irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai a rádióban és a televízióban igen népszerűek voltak.

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerelem és háború. Adaptációk a világirodalomból (versek, 1983)
  • Rolando Certa: Mások tekintetére rátalálni (versek, Papp Árpáddal közösen, 1987)
  • Franco Ferrara: Imzad - Sívó hegedű (versciklus, 1990)
  • Dante Maffia: Kosárba viperát ( versek, 1990)
  • Franco Cajani: Időlovag (versek, 1992)
  • Nápolyi dalok (1992)
  • Viviane Villamont: Nem akarok belehalni a szerelembe (regény, 1993)
  • Jules Verne: Párizs a XX. században (regény, 1995)
  • Dante Alighieri: Az új élet - Vita nuova (1996)
  • Eugenio . Montale: Naplók-versek. Diari-Poesie (1996)
  • Ilka Nobs-Süpek: Utolsó könnyeim ( versek, 1996)
  • Paul Géraldy: Hozzád tartozom (versek, 1997)
  • Napfény és szerelem (olasz szerelmes versek, 1998)
  • Franco Cajani: Töprengés a szélben (versek, 1999)
  • Paolo Maurensig: A lüneburgi variáns (regény, 1999)
  • Corrado Calabro: A feladó ismeretlen (versek, 2000)
  • Giacomo Puccini: Tosca (libretto, 2000)
  • Europarnasszus (válogatott versfordítások, 2001)
  • Ó, jössz-e már? ( szerelmes versek a világ minden tájáról, 2001)
  • Lorenza Franco: Meghatározatlan (verse, 2001)
  • Új élet, új stílus (középkori olasz költők művei, 2002)
  • A montmorency-i szerelmesek (francia költők versei, 2003)
  • Georges Bizet: Carmen( libretto, 2003)
  • Geoges Bizet: A gyöngyhalászok (libretto, 2003)
  • Franco Cajani: A dal történelem lesz (versek, 2003)
  • Szerelem és nemes szív (olasz költők versei, 2003)
  • Franco Cajani: A csoda parafrázisa (versek, 2005)
  • A. Sz,. Puskin: Angelo és más költemények (2005)
  • Szerenád (olasz és francia dalok és slágerek, 2005)
  • Corrado Calabro: A hitetlen angyal (versek, Majtényi Zoltánnal, 2007)
  • Paul Géraldy: A szerelem (2008)
  • Dante Alighieri: Pokol (2012)
  • Franco Cajani: A második végállomás felé (versek, 2012)
  • Giovanni Pascoli: A bargai toronyóra (versek, 2012)
  • Franco Cajani: A nyeregből kivetett lovag (versek, 2014)
  • Fentieken kívül számos versfordítása jelent meg még különféle antológiákban.

Külföldön megjelent önálló verseskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dal Danubio soffia in vento (olasz, 1992)
  • Vesztnyik rasszveta i drugije sztyihi (orosz, 2005)
  • Zece poeme de Baranyi Ferenc (román, 2011)
  • Baranyi Ferenc: Poezii alese (román, 2013)

Könyvek róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerelmes élet. Baranyi Ferenc pályafutása a sajtó tükrében. Szerk. Németh János István( 2000)
  • Ézsiás Erzsébet: Az örvénylelkű fiú (2007)
  • Laczkó András: Baranyi Ferenc (2010)
  • Vivát, Baranyi! (Tanulmányok, versek Baranyiról. Összeáll.: Kemény András (2012)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség nívódíjai, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió valamint több kiadó nívódíjai.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Baranyi Ferenc témában.
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6Új Magyar Irodalmi Lexikon
  • Who's Who in Poetry (London, 1972)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]