Gyárfás Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Gyárfás Endre (egyértelműsítő lap).
Gyárfás Endre
Született Gyárfás Endre
1936. május 6. (83 éves)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kincses Edit (1963–)
Foglalkozása író, költő, tanár
Kitüntetései József Attila-díj (2004)

Gyárfás Endre (Szeged, 1936. május 6. –) József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet. Technikumi érettségi után 1954–1956 között Csepelen motorszerelőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között. 1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között a Magyar Televízió szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1967–1968 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott. 1969–1981 között a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1981 óta írásaiból él. 2006-ban Írországban volt ösztöndíjas.

Számos ifjúsági mű, tv-játék, hangjáték szerzője és műfordító.

Magánélete[szerkesztés]

1963-ban feleségül vette Kincses Editet. Egy fiuk született; Péter (1969).

Művei[szerkesztés]

  • Emberségről példát (regény, 1963)
  • Partközelben (versek, 1964)
  • Piros karikák (versek, 1968) (Baranyi Ferenccel közös verseskötet)
  • Pazarló skótok (1970)
  • Nyugtalan egriek (regény, 1971)
  • Spanyolföldön húsvétkor (1974)
  • Avatástól ballagásig (1977)
  • Apáczai (regény, 1978)
  • Tengertánc és tulipán (1981)
  • Varázslások (versek, 1984)
  • Tücsökkaland (versek, 1985)
  • Görög tüzek (1985)
  • Ábécéskert (versek, 1986)
  • Sportoló állatvilág (versek, 1987)
  • Hosszú útnak pora (regény, 1988)
  • Állatkerti mulatságok (versek, 1988)
  • Zsuzsanna kertje (regény, 1989)
  • Dörmögőék kalandjai (versek, 1990)
  • Zöldág-parittya (versek, 1990)
  • A varázsgombóc (regény, 1991)
  • Őserdei táncmulatság (versek, 1991)
  • Cowboyok, aranyásók, csavargók (észak-amerikai népköltészet, 1992)
  • Cirmoskalandok (versek, 1992)
  • Játékábécé (versek, 1993)
  • Szőlőhegyi varázslat (regény, 1995)
  • Állatábécé (versek, 1996)
  • Világjáró dalok (1996)
  • Dörmögőék (verses regény, 1997)
  • Dörmögőék legújabb kalandjai (versek, 1998)
  • Iskolások műsoroskönyve (Kincses Edittel, 1997)
  • Iskolások második műsoroskönyve (Kincses Edittel, 1999)
  • Erdőtanítvány (válogatott versek, 2000)
  • Márkus mester ezermester (regény, 2000)
  • Gulliver utolsó utazása (regény, 2001)
  • Dörmögőék nagy mézeskönyve (versek, 2002)
  • Édes Öcsém! Mikes nénjének levelei (regény, 2002)
  • Hófehérke (gyermekversek, 2003)
  • Alsóörsi mondák és mesék (2004)
  • Magyar Lochness (regény, 2004)
  • A félénk lepke (2007)
  • A szorgos méhecske (2007)
  • Avatástól ballagásig (2007)
  • Dörmögőék kalandjai (2007)
  • Bakfark, Európa lantosa (regény, 2008)
  • Történelmi kalandok a magyarság múltjában – Az államalapítástól a török hódoltságig (elbeszélések, 2009)
  • Bociék nyomoznak (mese, 2009)
  • Zöldségcirkusz (gyermekversek, 2009)
  • Víziló a vidámparkban (gyermekversek, 2010)
  • Európa szőttese. Válogatott versek (2010)
  • Boldog születésnapot! (2012)
  • Terüljasztalkám (gyermekversek, 2012)
  • Mátyásföld, alkonyuló éden (regény, 2013)
  • Történelmi kalandok a magyarság múltjában 2. – A felvilágosodástól a dualizmus koráig (elbeszélések, 2015)
  • Kívánságtarisznya – Mit kérnek pártfogóiktól az állatok? (gyermekversek, 2015)
  • Noé meg a bárkája (regény, 2015)
  • Alsóörs, szeretünk...; Önkormányzat, Alsóörs, 2016
  • A dzsungel újabb könyve. Felnőttmese; Hungarovox, Bp., 2017
  • Halló, itt Puskás! Puskás Tivadar kalandos élete; Móra, Bp., 2017

Színházi művei[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 10.[1]

  • Kiszera méra bávatag (1969)
  • Cseppek (1975)
  • Márkus mester ezermester (1983)
  • Dörmögőék vidámparkja (1984)
  • Dörmögőék csodajátéka (1989–1990)
  • Márkus mester visszatér (1990)
  • Dörmögőék űrvendége (1995, 2004)
  • Aelita (2003)

Filmjei[szerkesztés]

Színészként[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Rádiójátékok[szerkesztés]

[2]

  • A kiskakas gyémánt krajcára (1963)
  • Hervad már ligetünk… (1965)
  • Az Altamira-ügy (1974)
  • Áldozat Trójáért (1975)
  • Hungarobálna (1975)
  • Az Osszián rejtély (1975)
  • Don Juan dédunokája (1975–1976)
  • Kéknyakkendős honfoglalók (1976)
  • A rögösebbik út (1976)
  • Ábris vagy Ibrahim (1977, 2004)
  • Czabán tanító úr (1978)
  • Ifjúság, mint sólyommadár (1978)
  • Az indiánok királya (1982)
  • Történelmi kalandok - Zotmund, a búvár (1985)
  • Zotmund, a búvár (1985–1986)
  • Nagy Lajos udvarában (1985–1986)
  • Két pogány közt (1986)
  • Mátyás király könyvei (1986)
  • Történelmi kalandok - A tűz csiholója (1987)
  • Történelmi kalandok - Fényhozók és árulók (1987)
  • Történelmi kalandok - Két pogány közt (1987)
  • Egy maffiavezér folyamodványa (1989)
  • A holló árnyéka (1989)
  • A varázsgombóc (1991, 1997)
  • Cseppek (1993)
  • A dzsungel újabb könyve (1994)
  • A szegény ördög tragédiája (1996, 2001)
  • Feleségek felesége (1999, 2001)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2013. augusztus 17-i lekérdezés
  2. ↑ Rádiólexikon

Források[szerkesztés]

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyárfás_Endre_(író)&oldid=21334904”