Nyáregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Jogállás község
Polgármester Mészáros Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2723
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 3660 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyáregyháza (Magyarország)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″
Nyáregyháza (Pest megye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest megye térképén
Nyáregyháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.

Nyáregyháza község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Monori kistérség déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el. Budapesttől 40, Monortól délkeletre 14 km-re, a Pusztavacson elhelyezett ország szimmetrikus középpontjától északra 16 km-re található község közúton a 4-es számú főközlekedési útról a monorierdői vagy a pilisi leágazáson keresztül, illetve az M5 számú autópályáról Újhartyánnál letérve, Újlengyelen keresztül, a 405-ös főúton, illetve a 4606 számú úton közelíthető meg.
A legközelebbi vasútállomás Alsónyáregyházától Pilisen (kb. 4 km-re) a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon; vagy Felsőnyáregyházától (kb. 5 km-re), Monorierdőn a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon, autóbusz-állomás pedig Monoron található.

Története[szerkesztés]

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

Pusztacsév[szerkesztés]

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

Pusztapótharaszt[szerkesztés]

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

Közélete[szerkesztés]

Önkormányzati választások[szerkesztés]

1990 őszén Lehoczki Pált választották polgármesterré.[3]

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)[4]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
1994 Lehoczki Pál független 1 020 40,1% 92,9% 100,0% -
1998 Kravecz Lászlóné MSZP 760 28,5% 56,0% 56,8% 13,7
2002 Kravecz Lászlóné MSZP 754 27,2% 77,2% 78,5% 57,1
2006 Kravecz Lászlóné MSZPSZDSZ 867 29,3% 69,7% 70,8% 41,7
2010 Mészáros Sándor FIDESZ-KDNP 770 25,3% 62,1% 63,7% 49,8
2014 Mészáros Sándor FIDESZ-KDNP 751 24,8% 86,9% 100,0% -

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
  • Római katolikus templom
  • Nyáry-kúria
  • Mannó-kastély

Ismert emberek[szerkesztés]

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 5.) 
  4. ^ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
  5. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  6. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
  7. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.

További információk[szerkesztés]