Nyáregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza zászlaja
Nyáregyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás község
Polgármester Mészáros Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2723
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség3727 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyáregyháza (Magyarország)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″
Nyáregyháza (Pest megye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest megye térképén
Nyáregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.

Nyáregyháza község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46@nbsp;103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.

Története[szerkesztés]

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

Pusztacsév[szerkesztés]

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

Pusztapótharaszt[szerkesztés]

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet Megjegyzések, források
1990–1994 Lehoczki Pál SZDSZ-MDF Az 1990-es választási eredmények: [3]
1994–1998 független Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1020 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg. [Az érvénytelen szavazatok száma 78 volt.][4]
1998–2002 Kravecz Lászlóné MSZP Az 1998-as választási eredmények: [5]
2002–2006 A 2002-es választási eredmények: [6]
2006–2010 MSZP-SZDSZ A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1224 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 867 szavazatot szerzett meg, amivel 70,83 %-os eredményt ért el.[7]
2010–2014 Mészáros Sándor Fidesz-KDNP A 2010-es választási eredmények: [8]
2014–2019 A 2014. október 12-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 751 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg. [Az érvénytelen szavazatok száma 110 volt.][9]
2019- A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 782 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg. [Az érvénytelen szavazatok száma 80 volt.][1]

1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.

A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
  • Római katolikus templom
  • Nyáry-kúria
  • Mannó-kastély

Ismert emberek[szerkesztés]

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  9. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 6.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) .
  11. Nyáregyháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

HUN Csévharaszt Címer.svg Csévharaszt 9 km HUN Monorierdő Címer.svg Monorierdő 8 km HUN Pilis Címer.svg Pilis 6 km
HUN Kakucs Címer.svg Kakucs 15 km

Észak
Nyugat  HUN Nyáregyháza Címer.svg Nyáregyháza  Kelet
Dél

HUN Albertirsa Címer.svg Albertirsa 11 km
HUN Újlengyel COA.jpg Újlengyel 6 km HUN Pusztavacs COA.jpg Pusztavacs 17 km HUN Dánszentmiklós Címer.svg Dánszentmiklós 9 km