Nyáregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyáregyháza
Református templom (Nyáry Pál u.)
Református templom (Nyáry Pál u.)
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza címere
Nyáregyháza zászlaja
Nyáregyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás község
Polgármester Mészáros Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2723
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség3727 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség114,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyáregyháza (Magyarország)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″
Nyáregyháza (Pest megye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest megye térképén
Nyáregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat.

Nyáregyháza község Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46.103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.

Története[szerkesztés]

Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.

1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.

Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.

A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.

1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.

Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.

A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.

Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.

A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:

Pusztacsév[szerkesztés]

Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.

Pusztapótharaszt[szerkesztés]

Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.

A 20. század elején Pusztapótharazton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.

Közélete[szerkesztés]

A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.[3] 1990 óta újra önállóan igazgathatja magát a település.

1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Lehoczki Pál Kravecz Lászlóné Mészáros Sándor
SZDSZ-
MDF
MSZP MSZP-
SZDSZ
FideszKDNP
A polgármester-választások főbb adatai[4]
Év Jelöltek
száma
Részvétel Megválasztott polgármester Szavazat
név szervezet db érv.%
1990 (nincs adat) Lehoczki Pál SZDSZ-MDF (nincs adat)
1994 1 43% Lehoczki Pál 1 020 100%
1998 2 51% Kravecz Lászlóné MSZP 760 57%
2002 2 35% Kravecz Lászlóné MSZP 754 79%
2006 2 42% Kravecz Lászlóné MSZP-SZDSZ 867 71%
2010 4 40% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 770 64%
2014 1 28% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 751 100%
2019 1 28% Mészáros Sándor Fidesz-KDNP 782 100%

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[6]

Településrészek[szerkesztés]

A településrészek népessége (2020)
Településrész Lakó Arány
Központi rész
Alsó-Nyáregyháza
2 549 68,5%
További településrészek
Felsőnyáregyháza 602 16,2%
Szentimretelep 326 8,8%
Károlyitelep 113 3,0%
Kossuthtelep 101 2,7%
továbbiak (5 db) 28 0,8%
1 170 31,5%
Összesen 3 719 100%

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
  • Római katolikus templom
  • Nyáry-kúria
  • Mannó-kastély

Ismert emberek[szerkesztés]

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.

1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 6.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) .
  4. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 13.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019.
  5. Az 1990 előtti adatok: 1980. évi népszámlálás. Pest megye adatai pp. 620-621. Központ Statisztikai Hivatal, 1981 (Hozzáférés: 2020. október 30.), 1990 óta: Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  6. Nyáregyháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

HUN Csévharaszt Címer.svg Csévharaszt 9 km HUN Monorierdő Címer.svg Monorierdő 8 km HUN Pilis Címer.svg Pilis 6 km
HUN Kakucs Címer.svg Kakucs 15 km

Észak
Nyugat  HUN Nyáregyháza Címer.svg Nyáregyháza  Kelet
Dél

HUN Albertirsa Címer.svg Albertirsa 11 km
HUN Újlengyel COA.jpg Újlengyel 6 km HUN Pusztavacs COA.jpg Pusztavacs 17 km HUN Dánszentmiklós Címer.svg Dánszentmiklós 9 km