Pilisszántó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilisszántó
Pilis-Szántó.jpg
Pilisszántó látképe, háttérben a Pilis-tető
Pilisszántó címere
Pilisszántó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Pilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Csicsmanczai Tamásné[1]
Irányítószám 2095
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 2860 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 153,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilisszántó (Magyarország)
Pilisszántó
Pilisszántó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 11″, k. h. 18° 53′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 11″, k. h. 18° 53′ 12″
Pilisszántó (Pest megye)
Pilisszántó
Pilisszántó
Pozíció Pest megye térképén
Pilisszántó weboldala

Pilisszántó (szlovákul: Santov) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül. Budapest - Árpád híd buszpályaudvar és Pilisszántó között elővárosi autóbuszjáratok közlekednek 820-as és 830-as jelzésekkel valamint Pilisszentkeresztről, vagy a 10. számú főút felől Pilisvörösváron át. Pilisszántó. Budapesttől és Esztergomtól egyaránt 30 km távolságra lévő település. Lakói rálátnak a nyüzsgő főváros épületeire, esti fényeire, viszonzásként e látványért megajándékozzák a főváros lakóit egy tájképpel, szemet gyönyörködtető erdők borította hegyekkel. Pilisszántó kivételes természeti környezetben fekvő gazdag múlttal rendelkező barátságos település.

A település határában lévő botanikai és geológiai ritkaságok miatt a falut körülölelő terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park (korábban Pilisi Tájvédelmi Körzet) részét képezi. A Pilis-hegység mind szerkezetében, mind pedig alaki vonásaiban a Budai-hegység hasonmása, a kettőt egymástól a Pilisvörösvári-árok választja el. Mindkettő torlódott, pikkelyes szerkezetű röghegység. A hegy felépítése túlnyomóan mészkőből és dolomitból áll. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság, ezek a mérföldkövek talán a legfontosabb leletei a falunak. A község temploma előtt található római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban helyezték el. Ezek kőoszlopok, amiken fontos adatok szerepelnek felirata: Aqiuncum, Pannonia Inferior. Pilisszántó a 14-]]16. század]]i okleveles adatokkal összhangban álló középkori Pilis megyei (Zantóu, Zantho) faluval azonosítható, amit eredetileg földművelésre kötelezett királyi szolgálónépek laktak.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosság 94,4%-a magyarnak, 3,4%-a szlováknak, 2,5%-a németnek vallotta magát. Ezek a százalékértékekek a kettős identitásból következnek, ugyanis az asszimiláció miatt a helyi szlovákok többsége a magyar nemzethez is kötődik kulturálisan és érzelmileg.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó.

A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze; erre a barokk templom mellett látható ókori mérföldkő is bizonyság. Az útvonal Óbudán keresztül a Vörösvári és a Bécsi út vonalát követte, majd az ürömi vasútállomás környékén valószínűleg kettéágazott. Innen két, nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagy-Kevély és a Ziribár hegy oldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett, érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár délnyugati szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban. Pilisszántóról a Pilis-hegy és a Gyertyános között haladt tovább az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz.

Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta: "Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán... egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is."

A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.

A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, a 70-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.

A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk templom Páduai Szent Antalnak szentelve. (175960), alatta 2000-től középkori romokat fedeztek fel, melyek nagy valószínűséggel a pálosok elsőként alapított kolostorának maradványai. A templom oltárképét az 1865-ös tűzvészben elpusztult eredeti pótlására Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) festette 1953-ban.
  • Boldog Özséb síremléke a régi temetőben
  • A keresztes kő (jelenleg a templom padozata alatt kiállítva)
  • Sziklaszínház
  • Római feliratos mérföldkő a templom mellett (i. sz. 230.)
  • Volt Baross-Jurkovich-kúria (klasszicista, 1826.)
  • Orosdy-kastély (1895.) – Építtetője Orosdy Fülöp, Kossuth Lajos egykori titkárának fia. Ma a község tulajdona.
  • Trézsi-kút természetvédelmi területen.
  • Pilisszántói-kőfülke.
  • Pilis Keresztje – Felállítása, szentelése: 2003. december 20. szombat 14 óra – a talapzatán az alábbi felirat: „Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!”
  • Wass Albert emlékköve a Sziklaszínház bejáratánál (2005. június 25.)
  • Trianon kopjafa a Sziklaszínház bejáratánál.
  • Pilisi Boldogasszony kápolna. 2006. december 21-én felszentelve [1]
  • Csillagösvény 2007. (Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb, ill. Remete Szent Pál, Hunyadi Mátyás)
  • Gyönyörűen felújított kálvária és kápolna

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pilisszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es magyar népszámlálás ide vonatkozó kérdőívében meg lehetett adni többes identitást, így előfordulhatnak 100% feletti értékek, ugyanis egy ember több nemzetiséget is megjelölhetett.
  4. Wordpress.com – Kedvenceink voltak: beszélgetés Fischer Pállal

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszántó témájú médiaállományokat.