Tatárszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tatárszentgyörgy
Katolikus templom
Katolikus templom
Tatárszentgyörgy címere
Tatárszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dabasi
Jogállás község
Polgármester Szehofner József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2375
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 1834 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 55,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tatárszentgyörgy (Magyarország)
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″
Tatárszentgyörgy (Pest megye)
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy
Pozíció Pest megye térképén
Tatárszentgyörgy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tatárszentgyörgy Pest megye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun megye területébe, ahonnan Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs és Kunpeszér határolják.

A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik.

A település jellegét meghatározza, hogy a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő két út kereszteződésében fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.

A Tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.[3]

Története[szerkesztés]

Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.

Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.[4][5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
Korábban

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
  • Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
  • A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Czagányi László: Tatárszentgyörgy története
  4. Szalonnasütéssel feleltek a Gárda akciójára a romák (magyar nyelven). [ORIGO], 2007. december 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  5. Agyonlőtték apát és fiát Tatárszentgyörgyön (magyar nyelven). Index, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)

Források[szerkesztés]