2009-es tatárszentgyörgyi gyilkosság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Koordináták: é. sz. 47° 04′ 47″, k. h. 19° 22′ 46″ A tatárszentgyörgyi gyilkosság 2009. február 23-án hajnalban Tatárszentgyörgy cigánytelepén történt, amikor eddig ismeretlen fegyveresek lelőttek egy 28 éves cigány férfit és ötéves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő, Fenyves utcai házukat. A több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt indult eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda vonta a hatáskörébe. Az Országos Rendőr-főkapitányság Vezetője, Dr. Bencze József rendőr altábornagy az ismeretlen elkövető(k) mielőbbi elfogása érdekében 10 millió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.[1]

Előzmények[szerkesztés]

A felnőtt áldozat élettársával és két gyermekével, a meggyilkolt kisfiúval és egy kislánnyal lakott együtt otthonukban. Berente Imréné tatárszentgyörgyi polgármester szerint az áldozatokat mindenki normális életvitelű, békés családként ismerte. Nem tudnak róla, hogy uzsorások hálójába kerültek volna, vagy hogy ellenségeik lettek volna.[2][3]

A nyomozás[szerkesztés]

A rendőrség eleinte balesetről beszélt és azt közölte: füstmérgezésben vesztették életüket, miután a házuk leégett. Csak később ismerték el, hogy az áldozatokat megölték. A kiszálló járőrök inkompetenciáját később a belső rendőrségi vizsgálat igazolta. Bencze József országos rendőrfőkapitány első közlésével szemben az is félrevezető információnak bizonyult, hogy a tüzet elektromos zárlat okozta. A helyszínen talált benzineskanna gyújtogatásra, a távolabb megtalált töltényhüvelyek fegyverhasználatra, az áldozatok (apa és kiskorú gyermeke) sörét ütötte sebei idegenkezűségre utaltak.[4]

Az esemény tágabb összefüggései[szerkesztés]

2008-2009 során több gyilkosság kapott országos figyelmet, amikor a támadó, vagy a megtámadott cigány volt. A médiában és a politikában nagy hangsúlyt kapott a dolog etnikai oldala, annak ellenére, hogy a hivatalos nyomozásnak nem sikerült bizonyítékokat találni etnikai indítékra. A parlamentben Kállai Ernő kisebbségi ombudsman etnikai béketerv sürgős kidolgozására tett javaslatot; a beszédét összesen harminc képviselő hallgatta végig.[5]

A gyilkosság körülményei hasonlítanak a 2008. november 3-án Nagycsécsen elkövetett kettős gyilkosságra. Mindkét esetben faluszéli házban élő cigánycsaládra támadtak, lelőtték őket, miközben a felgyújtott házból menekültek ki. Az okokat itt sem sikerült tisztázni, a találgatások etnikai indítékról illetve az uzsorásmaffia bosszújáról szóltak.[6]

  • 2009. február 28-án újabb ház gyulladt ki Tatárszentgyörgyön, nem messze a gyilkosság helyszínétől.[7] Raffael Gyula, a Pest megyei cigány szervezet fórumának elnöke szerint Molotov-koktélt hajítottak a házra, szemtanúk látni is vélték a szürke terepjáróval menekülő tetteseket. Azonban később kiderült, hogy a tűzeset elektromos tűz volt, amit egy bekapcsolva hagyott műszaki hibás hősugárzó okozott.[8][9]
  • 2009. február 28-án a MTV reggeli adásában Kolompár Orbán az esetek etnikai jellege mellett foglalt állást és kifejtette, hogy szerinte az elmúlt 20 év helytelen kisebbségi politikájának az eredménye, és nem utolsósorban a médiában tett durva cigány-ellenes uszítások is közrejátszottak ennek a tragédiának a bekövetkeztéhez.
  • Sólyom László egy lapinterjúban kifejtette, hogy a cigányságnak az együttélés közös terein el kell fogadnia és követnie kell az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelezettségeket egyaránt.[10]
  • 2009. március 3-án Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kijelentette, hogy nem áll szervezet az elkövetők mögött.[11]
  • 2009. március 5-én Bécsben roma szervezetek tiltakozást szerveztek a magyarországi romaellenes erőszak ellen. A tiltakozáson mintegy 50-100 ember vett részt.[12]
  • 2009. április 15-én a Magyar Nemzetben hosszas adatgyűjtés eredményeként megjelent egy cikk az esetről, amelyben beszámolnak arról, hogy az áldozat, Csorba Róbert mégsem volt olyan ártatlan, mint amilyennek korábban mondták. Garázdaság, verekedés miatt már ismerték a rendőrök, továbbá a helyi kocsmából is kitiltották, mert rátámadt a tulajdonosára, és még az ablakot is bezúzta.[13]
  • A romák ellen intézett gyilkossági vagy megfélemlítő akciók miatt Miskolcon például a romák fegyverkezni kezdtek. A fegyverek között rúdra kötözött kaszanyél, tégladarabok és balta is megtalálható. Olyan rémhírek kezdtek ugyanis terjedni, hogy rasszista szkinhedek gyilkosságokra készülnek a cigányok ellen. Ugyanekkor az ún. Magyarok Nyilai nevű „felszabadító mozgalom” után felbukkant egy ún. Romák Nyila nevű szervezet is, amely a Magyar Gárdát a 2009. március 15-én tartott avatása során megfenyegette.[14]
  • 2009. március 15. - Demszky Gábor ünnepi beszédében a tatárszentgyörgyi és a brutális veszprémi késeléses gyilkosságot határpontként említette, amely jelzi, hogy Magyarországon jóvátehetetlenül tönkrement valami és ezek a tragédiák mélyen megrázták az országot. A főpolgármester kérésére egyperces néma főhajtással tisztelegtek az ártatlan áldozatokra emlékezve.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]