Kőröstetétlen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kőröstetétlen
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Kőröstetétlen címere
Kőröstetétlen címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Pásztor Imre (független)[1]
Irányítószám 2745
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 875 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőröstetétlen (Magyarország)
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 56″, k. h. 20° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 56″, k. h. 20° 01′ 22″
Kőröstetétlen (Pest megye)
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen
Pozíció Pest megye térképén
Kőröstetétlen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőröstetétlen témájú médiaállományokat.

Kőröstetétlen község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőröstetétlen Pest megye déli részén Cegléd és Szolnok várostól egyenlően, 18 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt verette fel a sátrát, s szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Salán bolgár fejedelemmel.

A Nagypengyom dűlőben középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételez- hető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.

Tetétlen története mintegy 900 éves. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul.

A falu második, végleges pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.

A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta. Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történész és Deák Lajos tanártársaival együtt.

Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon[3] című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek a Vén gulyás[4] és A vén gulyás temetése[5] című verseket szentelte.

A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor azonban Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőrösetétlen – mint Nagykőrös VI.járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze. A lakosság összetétele magyar, többségében római katolikus, kisebb részben református vallású.

Az önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.

A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Pásztor Imre (független)
Korábban

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Árpád-halom. Nagykőrös város előjárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé és ma is fő nevezetessége a községnek.
  • Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
  • A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába.

Oktatás[szerkesztés]

  • Napköziotthonos Óvoda
  • Ceglédi Református Általános Iskola Kőröstetétleni Tagintézménye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]

Külső hivatkozások[szerkesztés]