Pilisjászfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilisjászfalu
Pilisjászfalu légifotó.jpg
Pilisjászfalu címere
Pilisjászfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Pilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Bányai József (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Imre Gábor
Irányítószám 2080
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 1563 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 213,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilisjászfalu (Magyarország)
Pilisjászfalu
Pilisjászfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 17″, k. h. 18° 47′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 17″, k. h. 18° 47′ 43″
Pilisjászfalu (Pest megye)
Pilisjászfalu
Pilisjászfalu
Pozíció Pest megye térképén
Pilisjászfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisjászfalu témájú médiaállományokat.
Bánya
Pilisjászfalu légifotója

Pilisjászfalu község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északnyugati részén, Budapest határától északra, a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben fekszik. Határos Piliscsabával, Tinnyével, Únnyal, Leányvárral és Piliscsévvel. A településen áthalad a 10 sz. főút és a 2. sz. vasútvonal (melynek egy megállóhelye van a faluban); illetve itt ér véget a Biatorbágy-Zsámbék felől érkező 102. sz. főút is.

A Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál, Piliscsabától északnyugatra található Pilisjászfalu község, Pest megye és Komárom-Esztergom megye határán, a 10-es főközlekedési út mentén. A Budapest–Esztergom vasútvonal szintén összeköti a falut a környező településekkel.

A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó ún. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk.

A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jászok első említése a Pilisben 1325-ből származik. A letelepített jászok faluja a török hódoltság alatt lakatlan területté vált. A török kiűzése után Tinnyéhez tartozó szabad puszta volt, melynek a Miskey és gróf Cseszneky családok voltak fő birtokosai.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Székelykapu
  • Millecentenáriumi emlékmű (a játszótérrel szemben)
  • 1848-as emlékmű (az óvoda mellett)
  • Hagyományőrző park
  • Jászok emlékköve

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pilisjászfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]