102-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
102-es főút
Úttípus másodrendű főút
Hossza 23 km
Ország  Magyarország
Megyék Pest megye
Mérnökségek Magyar Közút Zrt.
Az út eleje Herceghalom 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Pilisjászfalu 10 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

A 102-es számú főút az 1-es főút herceghalmi elágazásától a 10-es út pilisjászfalui csomópontjáig tart; hossza 23 kilométer. 2013-ig ezen útszakasz nagy része (Zsámbék és Pilisjászfalu között) az 1104-es számot viselte.

Jelentősége abban áll – az érintett települések összekötésén felül –, hogy a pilisi térségnek lényegében ez az egyetlen, Budapestet elkerülő olyan útvonala, amely összeköti a régiót az M1-es autópályával, illetve könnyű megközelítést biztosít az M0-ás autóút és a Budapestről az ország déli része felé vezető autópályák, főutak irányába.

Éppen emiatt előkészítés alatt áll az útvonal kétszer két sávos, az útjába eső településeket elkerülő gyorsúttá való fejlesztése, Esztergom és a térségi települések jobb közlekedési kapcsolatainak biztosítása érdekében. A tervek szerint a majdani elkerülő út az R11-es gyorsút nevet viselné, nyomvonalának ügyében azonban még nincs egyértelmű, végleges döntés.

Fekvése[szerkesztés]

A 102-es főút a Zsámbéki-medence legfontosabb útvonala, nagyjából észak-déli irányban halad a medence nyugati széle közelében. Herceghalom belterülete előtt, a 20-as és 21-es kilométertáblák között, közvetlenül a Békás-patak hídja után ágazik ki észak-északnyugati irányban az 1-es főútból, majd a patak folyásával párhuzamosan halad tovább. Nyomvonala elvezet Herceghalom legkeletibb házai mellett, majd áthalad az M1-es autópálya alatt, amellyel közös csomópontja is van. Néhány kilométer után eltávolodik a Békás-pataktól és Zsámbék széléig az abból kiágazó Zsámbéki-patak folyását követi. Keresztülhalad a kisváros központján, ahol több iránytörése is van, itt ágazik ki belőle két mellékút, Bicske-Mány és Budakeszi-Páty irányában.

Zsámbékot elhagyva átmenet nélkül éri el a várossal gyakorlatilag összenőtt Tök települést, keresztülhalad annak központján is, majd körülbelül másfél kilométernyi külterületi szakasza következik. Perbálra beérve ismét a falu központját szeli keresztül, itt ismét kiágazik belőle egy alsóbbrendű út Budakeszi-Telki-Budajenő felé. Perbált elhagyva hosszabb külterületi szakasza következik több éles, gyakorlatilag 90 fokos kanyarral, melyek az előjelzések és a sebességkorlátozások ellenére gyakori baleseti helyszínek. Tinnye területére érve is több éles kanyart vesz, ezek között akad olyan is, amelyre 30 kilométeres sebességkorlátozás vonatkozik.

Tinnye szélén ismét keresztezi – immár a forrása közelében – az egész Zsámbéki-medencén végigkanyargó Békás-patakot, a település központjában pedig újabb mellékút ágazik ki belőle, Piliscsaba és a népszerű kirándulóhelynek, horgászhelynek számító Garancsi-tó irányába. Tinnye belterületét elhagyva elhalad a községhez tartozó Királyvölgyi lakópark mellett – itt egészen közel kerül Pest és Komárom-Esztergom megyék határához (Úny közigazgatási területéhez), de nem lépi azt át –, majd Pilisjászfalu területére érve, a településközpont közelében rácsatlakozik a 10-es főútra.

Története[szerkesztés]

Régebben (2013-ig) az útvonal nagy része négyszámjegyű útnak számított, 1104-es számozással.

Hosszú ideje tervbe van véve az út olyan módon történő fejlesztése, hogy az elkerülje az érintett települések belterületeit, csökkentve így azok forgalomterhelését, ezzel kapcsolatban 2015-ben kormányhatározat is született, melyben a megvalósítási határidőként 2020. december 31. szerepelt.[1]

Az ez ügyben folytatott szakmai viták során két fő nyomvonalverzió alakult ki: ezek egyike Tinnye után nagyjából a Zsámbéki-medence közepén haladna Perbál, Tök és Zsámbék belterületétől keletre, a másik alternatíva szerint viszont az útvonal még Tinnye előtt dél-délnyugati irányba fordulna és nyugat felől kerülné meg a Nyakas-hegy tömbjét.

A "keleti nyomvonal" várhatóan valóban tehermentesítené az érintett településeket az átmenő forgalomtól, ellenzői azonban félnek a környezetszennyező hatásától, a kétszer két sávos kialakítás miatt elképzelhető forgalomnövekedés állandó zajterhelésétől és attól, hogy egy esetleges útlezárás miatt már az így megnövekedett forgalom haladna át – még ha csak átmeneti, eseti jelleggel is – a településeken. A "nyugati nyomvonal" kivitelezése a domborzati viszonyok miatt valószínűleg jóval magasabb költségű lenne, és ellenzői szerint ha ez a verzió valósulna meg, abban az esetben az átmenő forgalom nagy része továbbra is megmaradna a településeket átszelő eredeti nyomvonalon. Ettől függetlenül a nyugati nyomvonal támogatására 2016-ban lakossági aláírásgyűjtés is indult.[2][3] Vélhetően részben ennek hatására Lázár János 2016. október 13-án azt jelentette be, hogy a nyugati változat győzött, azt fogják megvalósítani.[4][5] Ezzel együtt a beruházás céldátuma is kitolódott, az építkezés megkezdésének időpontja 2019-re, a befejezésé pedig 2022-re módosult.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Kormány 1010/2015. (I. 20.) Korm. határozata a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról. Magyar Közlöny, 2015. január 20., p193.
  2. Aláírásgyűjtés. Zsámbék 102-es gyorsút érdekvédelmi csoport információs honlapja, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  3. Tinnye szórólap. Zsámbék 102-es gyorsút érdekvédelmi csoport információs honlapja, 2016. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  4. Rovó Attila: Lázár beszólt a Népszabadság kiadójának, jön a Fidesz-MSZP csúcstalálkozó – Esztergomot bekötik az M1-esbe. index.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  5. Tamásné Szabó Zsuzsanna: Győztek a civilek: mégsem lesz rémálom a zsámbéki elkerülő útból. 24.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  6. A migránsokról, a Jobbikról és helyi ügyekről tartottak sajtótájékoztatót Pilisszentivánon. Várkapu.info, 2016. november 18. (Hozzáférés: 2016. november 18.)