49-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
49-es főút
49-es főút Csengersimánál
49-es főút Csengersimánál
49 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Úttípus Főút
Hossza
elkészült57,9 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Az út eleje 41 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Rohod
Az út vége RO Roadsign 19A.svg Csengersima
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 49-es főút témájú médiaállományokat.

A 49-es számú főút Rohodtól Csengersimáig vezet, Mátészalkán keresztül.

Nyomvonala[szerkesztés]

Rohod belterületének déli szélén ágazik ki a 41-es főútból, kevéssel annak 34. kilométere után, délkelet felé; ugyanott ágazik ki a főútból az ellenkező irányban a 4107-es út Nyírmada és Ilk irányába. Még az első kilométerének elérése előtt átlép Vaja területére, a település északi részén keresztezi a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalat, Vaja-Rohod vasútállomás mellett, ahova a 41 311-es számú mellékút ágazik ki belőle. A 3. kilométere előtt kiágazik belőle a 4116-os út Nyírparasznya-Ópályi felé.

A 6. kilométere után éri el Őr központját, ott kiágazik belőle Kántorjánosi-Hodász-Terem felé a 4917-es út, illetve Őr területén keresztezi az M3-as autópályát is, csomóponttal. Érinti Hodász északi határszélét, majd Jármi területén folytatódik, a község központját a 12. kilométere táján éri el, ahol beletorkollik a 4106-os út Nyírparasznya-Gyulaháza felől.

15 kilométer után éri el Mátészalka első házait; a város északi részén keresztezi a Mátészalka–Záhony-vasútvonalat, a központban beletorkollik Vásárosnamény felől a 4117-es út és kiágazik belőle Mátészalka vasútállomásra a 49 331-es számú mellékút, a belterület déli szélén pedig beletorkollik a Debrecentől idáig húzódó 471-es főút is. A Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal és a Mátészalka–Csenger-vasútvonal közös szakaszával párhuzamosan húzódva hagyja el Mátészalkát.

Kevéssel a 22. kilométere előtt, már Kocsord területén keresztezi a Kraszna folyását, majd végighalad a településen, közben Kocsord megállóhely térsége mellett keresztezi a vasutat. A 27. kilométere táján, Győrtelek megállóhely mellett ismét keresztezi a csengeri vonalat, majd Győrtelek nyugati részében kiágazik belőle a 491-es főút Fehérgyarmat-Tiszabecs, a déli falurészben pedig a 4922-es út Nagyecsed-Mérk irányában. A község határszélén még egy elágazása van: a 41 122-es út ágazik ki belőle Géberjén-Fülpösdaróc felé.

Ököritófülpös a következő települése, melynek központját a 34. kilométere táján éri el. Ott ágazik ki belőle a 49 336-os út Ököritófülpös megállóhelyre és a 41 124-es út Rápolt községbe, valamint ott torkollik bele a 4136-os út is, amely elvileg Cégénydányáddal és azon keresztül Fehérgyarmattal köti össze a települést, de a Szamos kompjáratának megszűnése óta csak Ököritó és Fülpös településrészek közt nyújt összeköttetést.

40 kilométer után halad át a főút Porcsalma központján, ott dél felé a 4923-as út ágazik ki belőle Tyukod és az országhatár irányában, észak felől pedig a 4138-as csatlakozik bele, Jánkmajtis irányából. Pátyod a következő települése, a 45. kilométerénél, ott is két említést érdemlő elágazása van: a 49 338-as déli irányban ágazik ki belőle a megszűnt Pátyod megállóhely kiszolgálására, a 41 142-es pedig Szamosangyalosra. Ez utóbbi községnek egy darabon a határvonalát is képezi a 49-es főút, majd egy kis szakaszon csengeri külterületen húzódik, a várost azonban elkerüli, az oda tartóknak a 4924-es útra kell letérniük, a főút 47. kilométere után.

Az 50. kilométere közelében hidalja át a főút a Szamos folyását, a túlparton pedig Szamosbecs területén folytatódik, amelynek központjában Szamostatárfalva felé lehet letérni, a 41 141-es úton. Egy szakaszon Komlódtótfalu lakatlan külterületei közt húzódik – a község lakott területeire a 49 155-ös út vezet –, utolsó négy kilométerét pedig Csengersima területén teljesíti, melynek lakott területét dél felől súrolja, illetve ott torkollik bele a 4127-es út Beregdaróc-Fehérgyarmat felől. Az országhatárnál ér véget, folytatása Szatmárnémeti felé a DN19A jelzésű romániai út.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 57,895 kilométer.

Tervezett tehermentesítő alternatívája az M49-es autóút.

Települések a főút mentén[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Korábban Csenger belvárosán és Komlódtótfalu központján keresztül, ily módon Szamosbecset elkerülve húzódott; ezt az állapotot mutatja a Kartográfiai Vállalat 1970-es kiadású, 1:525 000 léptékű Magyarország autótérképe is. Csenger és Komlódtótfalu között ugyanis évszázadokon át híd vezetett át a Szamos fölött, már Magyarország első katonai felmérésének térképe is tanúsítja, az 1780-as évek első feléből, hogy itt fahíd húzódott. Ezt 1892-ben lebontották és a következő évben, 1893. május 27-én egy, a budapesti Schlick-féle vasgyár kivitelezésében megépült, korszerű vashíddal váltották ki. Miután utóbbit 1944. október 25-én felrobbantották, néhány évig átmeneti jellegű átkelési lehetőségek fogadták itt az utazókat, de 1949. augusztus 19-étől ismét híd vezetett át a folyó felett, a 49-es főút kilométer-számozása szempontjából az 50+071 kilométerszelvénynél. Ezt a hidat 1983-ban bontották le,[1] a hivatalos magyarázat szerint azért, mert az amúgy is többféle híd bontott elemeiből készült szerkezet az 1970-es Szamos-áradás idején komolyan megrongálódott. Csenger egykori Szamos-hídjának létezésére ma már csak a Híd utca elnevezés emlékeztet.

A csengeri híd helyett az 1980-as évek elején Szamosbecsen építettek új hidat, a főút mintegy 6 kilométeres, a várost elkerülő nyomvonal-korrekciójával. Az új híd helyének kijelölésénél lényeges szempont volt, hogy megfeleljen az áramlástani követelményeknek is – a folyó akkori aktuális állapotában és a későbbre tervezett folyószabályozás állapotában egyaránt –, illetve az út nyomvonalvezetésével szemben támasztott igényeknek is. Az ehhez lefolytatott vizsgálatok eredményeként a híd helyét úgy jelölték ki, hogy az a folyó 45,3 folyamkilométerénél merőlegesen keresztezze a Szamost és annak árterületét is. A bal parton 4x20 méter, a jobb parton 5x20 méteres nyílású ártéri szerkezet, a kettő között pedig 47,50 + 60,00 + 47,50 méteres támaszközű mederszerkezet épült, 12 méteres koronaszélességgel, úgy, hogy a híd tervezési paraméterei óránkénti 120 kilométeres haladási sebességet is megengednek.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]