Ököritófülpös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ököritófülpös
Műemlék református parókia
Műemlék református parókia
Ököritófülpös címere
Ököritófülpös címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás nagyközség
Polgármester Szabó Béla (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4755
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1821 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 53,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ököritófülpös (Magyarország)
Ököritófülpös
Ököritófülpös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 06″, k. h. 22° 30′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 06″, k. h. 22° 30′ 34″
Ököritófülpös (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ököritófülpös
Ököritófülpös
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ököritófülpös témájú médiaállományokat.

Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található, a Holt-Szamos partján fekvő település. Győrtelek 5 km, Kocsord 12 km, Mátészalka 19 km, Fehérgyarmat 11 km, Porcsalma 5,5 km, Csenger 19 km távolságra található.

Elérhető a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Ököritó neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják: ökör+itó (itató). Az utólag az iszik ige i- csonka tövének (vö. i-ttak) egyszerű -t műveltető képzős alakjából való melléknévi igenév. Mások helytelenül az itató összevonásának tekintik. 1908-1950 között a település hivatalos neve Szatmárököritó volt, a névben az előtag a megyéhez tartozást fejezte ki.

A Fülpös helynév puszta személynévből ered. Az egyházi latin Philippus személynévből fejlődött ki a községnév mai alakja: Filippüs, Filipüs> Fipüs> Fülpös.

Története[szerkesztés]

A mai település három falu összeolvadásából keletkezett, ezért a történetüket külön-külön tárgyaljuk.

Ököritó[szerkesztés]

Ököritó nevét a cégényi monostor határjárásakor említik először az oklevelekben, mint Tyukod határának része. Nevét ekkor ad Ocokur (Ökör), …de campo Ekewr (Ökörmezö) alakban írták. A falu a 13. században keletkezett a Kölcseyek telepítő akciójának eredményeként. 1344-ben a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiainak Károly Róbert király e birtokot is visszaadta. A 15. században a falunak egy melléktelepülése is kialakult, amelyeket egymástól Alsó- és Felső-, később Ó- és Új- jelzőkkel különítettek el.

A két településrész kialakulása után röviddel mindkettő – fejváltságképpen – a Domahidy családhoz került, és hosszas pereskedés után a családé is maradt. Ököritó az eredeti település nem sokkal élte túl a birtokosváltást, 1373-ban már mint népességétől elhagyott birtokot említik a testvérfalu mellett.

1399-ben a Domahidyek mellett a Csaholyiaké lett a falu fele része, majd 1423-ban a Báthori-család is részt kaptak benne. 1449-ben a Domahidy családbeliek új királyi adományt kaptak itteni birtokukra.

1580-ban Báthori Miklós zálogbirtoka lett, aki a szinéri uradalomhoz csatolta, a birtok még 1592-ben is oda tartozott.

A faluban később több család is részbirtokot szerzett. 1945 előtt a báró Uray, Kende és Németh családok voltak a fő birtokosai. A falu a 17. század zűrzavarai és a pestisjárvány miatt majdnem kipusztult.

A falu viszonylagos fejlettségére utal, hogy a 20. század elején a településnek már cserép- és betongyára, gőzmalma, körjegyzősége és postahivatala is volt.

A falu egyik leggyászosabb eseménye, az ököritói tűzvész tragédiája országos hírűvé tette a település nevét: 1910. március 27-én Húsvétkor a Fő utcán álló csűrben – amely a fuvarosok állomáshelyéül szolgált a Nyírbátor-Szatmárnémeti útvonalon – bált rendeztek. Az előző évi rendezvény díszítéséül szolgáló száraz gallyak, levelek meggyulladtak és az elharapódzó lángokban és a nagy pánikban 312 helybeli fiatal meg idősebb ember lelte halálát. A tömeges halálozás oka az volt, hogy a csűr ajtaját bezárták, hogy a nem fizető vendégek ne juthassanak be. A szomorú eseményre a csűr helyén álló parkban emlékoszlop emlékeztet.

Az Ecsedi-láp szélére épült település sokat szenvedett a Szamos és a Kraszna árvizeitől, a Szamos miatt többször költözött új helyre. Az utolsó nagy árvíz 1970-ben öntötte el a települést.

Fülpös[szerkesztés]

Fülpös neve szintén a cégényi monostor határjárásában tűnik fel Philipi alakban.

Középkori gazdája a Kölcseyekkel rokonságban álló Fülpösi család volt, de mellettük más családoknak is volt itt részbirtoka: 1427-ben a Báthoriak, 1590-ben Tardy Vörös Orbán is. 1525-ben és 1575-ben a Fülpös családbeliek itteni javaikra új királyi adományt kapnak.

A 17. században a Peley, Uray és Kende családok birtoka. Később az Ilosvay, Tolnay és Losoncy családoké. Később nincsenek jelentős birtokosai. A Szamos árvizeitől a falu többször elpusztult, s 1662-ben az itt átvonuló Szatmári német helyőrség is teljesen elpusztította.

A település az Ököritófülpös nevet 1950-ben történt egyesülésekor kapta. A helybeli lakosság azonban még ma is két községnek tekinti. A Mátészalka-Csenger főútvonal mellett elterülő településrészt Szatmárököritónak, Ököritónak, az ettől körülbelül 1 km-re, a Holt-Szamos jobb partján fekvőt pedig Fülpösnek nevezik.

Ököritó határába olvadt az Árpád-kori Mácsa falu.

Mácsa[szerkesztés]

Neve 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokosainak határjárása során. Ekkor határát említik: ad metum Macha usque ad Zamos (Szab.Szatm.99).

1238-ban a Kölcsey család kapja adományként IV. Béla királytól. 1344-45-ben még mindig a Kölcsey család tulajdona, a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiának Károly Róbert király a Szamos parti birtokot is visszaadja. Később fejváltságul egy része a Domahidyakhoz került.

1373-ban még vannak jobbágylakói, és csak a következő század közepétől mondják pusztának. A pusztulásnak talán a Szirmaytól (II.122) említett erőszakos áttelepítés volt oka, mely szerint 1399-ben a Csaholyiak elfoglalták és lakosait Kocsordra és Győrtelekre vitték, melyet ekkor népesítettek be. Ezután puszta volt egész a XVII. századig, majd ismét vannak lakói, de a 18. század elején – feltehetőleg az 1709. évi pestisjárvány miatt – ismét elnéptelenedik. (Maksai 169, Borovszky 136). Helyén később egy tanya állt. Ezt az 1900-as évek elején felszámolták, de az egykori falu emlékét a határ északi részén fekvő Mácsa nevű dűlő ma is őrzi.

Ököritói református templom

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92,5%-a magyar, 7,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fülpös: Műemlék református templom – 1834-ben épült, klasszicista stílusban. A templom tornyát 1895-ben emelték.
  • Ököritó: Műemlék református templom -1804-ben épült, késő barokk stílusban. Tornya 1936-ban készült el.
  • Ököritó: Műemlék református lelkészlak – a 19. század elején épült.
  • Az ököritói nagy tűzvész emlékoszlopa a református templom kertjében található.
  • Fergeteges Táncegyesület. Az 1937-ben alakult 70 éves múltra visszatekintő néptáncegyüttes országos hírű.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ököritófülpös témájú médiaállományokat.