Uszka
| Uszka | |
 |
|
| Református templom a fa haranglábbal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dr. Sértő-Radics István[1] |
| Irányítószám | 4952 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 454 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 66,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Uszka
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″ | |
Uszka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| Uszka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszka témájú médiaállományokat.
|
|
Uszka község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szamosköz-ben fekvő település közvetlenül az ukrán-magyar határ mellett.
Legközelebbi szomszédja 2 km-re keletre a kárpátaljai Tiszabökény.
Tiszacsécse 12 km, Sonkád 8 km, Milota 9 km, Tiszabecs 4 km, Magosliget 3 km, Kispalád 8 km, Botpalád 10 km távolságra található.
A legközelebbi vasútállomás tőle 5 km-re a kárpátaljai Tiszaújlakon van.
Története[szerkesztés]
Uszka nevét az oklevelek 1462-ben említik először Wyzka néven. A 15. századig a Bökényi családé volt.
1462 előtt az Atyaiaknak is van itt birtokrészük, melyet ekkor a Rozsályi Kúnok kaptak meg, majd 1476-ban a Gachályiak részeit is megvásárolják, ezáltal a határ legnagyobb része a rozsályi uradalomhoz tartozott a 17. század végéig.
Uszkát Rosályi Kún István leánynegyedben adta a Kún Ilona gyermekeinek: a Bessenyeieknek, azzal a kedvezéssel, hogy az uszkai jobbágyok a tiszabecsi réven és a rozsályi hídon vám nélkül mehessenek át.
A 18. században több birtokosa is volt, így a Forray, Márton, Longer, Szentpétery, és Szabó családoké lett, majd az 1800-as évek elején a Thúry, Gál, Ary, Kardos, Szilágyi és Enyedi családoknak is volt itt birtoka.
Uszka határának tiszabecsi oldalán, azzal közös határrészen áll Bajnok dűlő. 1703-ban itt a Bajnokdűlő nevű részen volt a tiszabecsi ütközet. A község ekkor teljesen elpusztult, majd utána új, mai helyére telepedett.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 1805-ben épült, torony nélküli épület, mellette álló fa haranglábbal.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
