Uszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uszka
Református templom a fa haranglábbal
Református templom a fa haranglábbal
Uszka címere
Uszka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Dr. Sértő-Radics István[1]
Irányítószám 4952
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 454 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 66,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uszka (Magyarország)
Uszka
Uszka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″
Uszka (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Uszka
Uszka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Uszka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszka témájú médiaállományokat.

Uszka község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szamosköz-ben fekvő település közvetlenül az ukrán-magyar határ mellett.

Legközelebbi szomszédja 2 km-re keletre a kárpátaljai Tiszabökény.

Tiszacsécse 12 km, Sonkád 8 km, Milota 9 km, Tiszabecs 4 km, Magosliget 3 km, Kispalád 8 km, Botpalád 10 km távolságra található.

A legközelebbi vasútállomás tőle 5 km-re a kárpátaljai Tiszaújlakon van.

Története[szerkesztés]

Uszka nevét az oklevelek 1462-ben említik először Wyzka néven. A 15. századig a Bökényi családé volt.

1462 előtt az Atyaiaknak is van itt birtokrészük, melyet ekkor a Rozsályi Kúnok kaptak meg, majd 1476-ban a Gachályiak részeit is megvásárolják, ezáltal a határ legnagyobb része a rozsályi uradalomhoz tartozott a 17. század végéig.

Uszkát Rosályi Kún István leánynegyedben adta a Kún Ilona gyermekeinek: a Bessenyeieknek, azzal a kedvezéssel, hogy az uszkai jobbágyok a tiszabecsi réven és a rozsályi hídon vám nélkül mehessenek át.

A 18. században több birtokosa is volt, így a Forray, Márton, Longer, Szentpétery, és Szabó családoké lett, majd az 1800-as évek elején a Thúry, Gál, Ary, Kardos, Szilágyi és Enyedi családoknak is volt itt birtoka.

Uszka határának tiszabecsi oldalán, azzal közös határrészen áll Bajnok dűlő. 1703-ban itt a Bajnokdűlő nevű részen volt a tiszabecsi ütközet. A község ekkor teljesen elpusztult, majd utána új, mai helyére telepedett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszka témájú médiaállományokat.