Bököny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bököny
Bököny címere
Bököny címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nagykállói
Jogállás község
Polgármester Piskolczi Géza Péter[1]
Irányítószám 4231
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 3118 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 87,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bököny (Magyarország)
Bököny
Bököny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 45′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 45′
Bököny (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Bököny
Bököny
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Bököny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bököny témájú médiaállományokat.

Bököny község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli csücskében található, közvetlenül Hajdú-Bihar megye szomszédságában. Délről Hajdúhadház, délnyugatról Téglás, nyugatról Újfehértó, északról Érpatak és keletről Geszteréd határolja.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevének eredetét kutatva a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint: „helység Szabolcs-Szatmár megyében Újfehértótól délkeletre”. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással; Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára szerint az ómagyar Bökény~Bököny személynévből névadással, ennek eredete tisztázatlan. Stanislav a török Bök személynév magyar továbbképzése,- A földrajzi nevet, személynévi áttétel nélkül- a szlávból magyarázza.[3]

Története[szerkesztés]

Bököny nevét az oklevelek 1291-ben említik először. Ekkor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán itteni birtokrészeit a rokon Hodos ispánnak (comes) adta át.

1433-ban a Rakamazy család birtoka volt. 1465-ben a petri Ders család, 1488-ban a Parlaghy család kezében volt a település birtokjoga.

A község a török időkben teljesen elpusztult, de idővel újranépesült.

A 17-18. században a Bay családnak, Bay Istvánnak is volt itt birtoka.

A 19. század első felében több birtokosa is volt: gróf Erdődy, Gencsy, Jármy, Beck, Olchváry, Kálmánchelyi, báró Meskó, Somosy, Finta, Osváth, Molnár, Péchy, és Tárkányi családok.

A 20. század elején a gróf Degenfeld család örököseinek és Hegyi Mihálynénak voit itt nagyobb birtoka.

Bököny-höz tartozott még Myske és Bóti puszta is.

Myskét már 1329 -ben említik az oklevelek Mixe és Myske néven.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus templom - A 19. század elején épült.
  • Izraelita templom (már leégett)
  • Római katolikus templom
  • Evangélikus és református imaház - 1895-ben épült.
  • Barota Mihály Általános Művelődési Központ
  • József Attila Általános Iskola

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
  • Zichy-okmánytár.
  • Bökönyi Bicskások

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bököny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 125. o. ISBN 9630514907
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Újfehértó Geszteréd Balkány Héraldique meuble compas.svg
Téglás

Észak
Nyugat  Bököny  Kelet
Dél

Jármytanya
Bocskaikert Szállásföld Tormáspuszta