Nyírlugos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyírlugos
Római katolikus templom, Nyírlugos3.jpg
Nyírlugos címere
Nyírlugos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás város
Polgármester Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4371
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2699 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírlugos (Magyarország)
Nyírlugos
Nyírlugos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 38″, k. h. 22° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 38″, k. h. 22° 02′ 20″
Nyírlugos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírlugos
Nyírlugos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírlugos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírlugos témájú médiaállományokat.

Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A város látképe a Kilátóról

Nyírlugos az Alföld északkeleti részében fekszik, a Nyírséghez tartozik, amely a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra emelkedik ki. Nyírlugos a Nyírségen belül annak délkeleti részében található. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomok területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozik. A várost a következő települések határolják: északkeletről: Encsencs, északnyugatról: Nyírmihálydi, keletről: Nyírbéltek, délkeletről: Fülöp, délnyugatról: Nyíracsád, nyugatról: Nyíradony.

Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található, a 4371-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. (1950 és 1977 között a Debrecen-Nyírbéltek keskeny nyomtávú vasútvonal érintette a települést.) Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar megyével. A megyeszékhely Nyíregyháza 42 km-re északnyugatra fekszik, a volt járási székhely, Nyírbátor 26 km-re északkeletre, míg Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen 38 km-re délnyugatra található.

Nyírlugos 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Lakóinak száma 3200 fő. Koordinátái: 47° 44' É, 22° 9' K

Története[szerkesztés]

Aránylag későn, a XIV. században a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered.

1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, minz Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak.

II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba.

1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt.

1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában.

1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt.

Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadság-telep) és Makra.

A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]