Nyíracsád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíracsád
A Vécsey-kúria
A Vécsey-kúria
Nyíracsád címere
Nyíracsád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4262
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség3588 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület74,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 59′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 59′
Nyíracsád (Hajdú-Bihar vármegye)
Nyíracsád
Nyíracsád
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyíracsád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíracsád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyíracsád község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északi széle mentén fekszik, a Nyírség déli részén.

A szomszédos települések: észak felől Nyírlugos, kelet felől Fülöp, délkelet felől Nyírábrány, dél-délnyugat felől Vámospércs, nyugat felől Nyírmártonfalva, északnyugat felől pedig Nyíradony. Északi szomszédja már Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozik.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nyíradony és Nyírábrány felől a 4904-es, Vámospércs és Nyírlugos felől a 4905-ös úton. Buzitapuszta nevű különálló településrésze az előbbi két út keresztezésétől dél felé kiinduló, bő 4 kilométer hosszú 49 103-as számú mellékúton érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a legcélszerűbb megközelítési útvonala: a 4-es főúton Debrecenig, onnan kelet felé a 48-as úton Vámospércsig, ahonnan 10 kilométerre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek bizonyítják, hogy e tájon az avarok és a magyar honfoglalók is megtelepedtek. Nevét az oklevelek 1312-ben említették először. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség, s az ő kezükön volt a 15. században is, de időközben több más birtokosa is volt, többek között a Dobi családnak is volt itt birtoka. A 17. század harcaiban a falu nem pusztult el, de lakosainak száma megcsappant. Birtokosa ekkoriban a Vécseyek voltak, később a gróf Bethlen és a Nemes családok tulajdona lett, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás előtt pedig több köznemesi família birtokolja.

A Reformáció alatt nagyrészt reformátussá lett faluba a 17- és 18. században jelentős ortodox népesség települt. 1739-1740-ben pedig nagy pestisjárvány pusztított a településen, mely összesen 904 ember halálát okozta.

Bihar vármegye és Szabolcs vármegye 1827-ben egyezett meg az eddig az előbbihez tartozó Acsád község és Érmihályfalva külterületnek cseréjéről. Acsád ettől az évtől szabolcsi község.[forrás?]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Dr. Katona Gyula független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Dr. Nagy János Fidesz[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019– Fidesz-KDNP[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3871
3818
3800
3803
3618
3588
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 13,2%, görögkatolikus 50,5%, felekezeten kívüli 1,6% (13,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, románnak és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt református, 16,4% római katolikus, 42,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,7% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vécsey-kúria – a Vécsey-család egykori kúriája a településközponttól mintegy 4,5 kilométerre délre elhelyezkedő Buzitapuszta településrész központjában.
  • A település egyházi építészeti emlékeiről híres, ezek közül kiemelkedik az egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék református templom, amely kora gótikus stílusban épült a 13-14. században.
  • A 17-18. században betelepült ortodox népesség saját templomot is épített. A templom építésekor készült ikonosztázion majdnem teljesen eredeti állapotban maradt fenn, így a 18. század végéről, a 19. század elejéről származik.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  9. Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Nyíracsád Helységnévtár
  12. [hhttps://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14003 Nyíracsád] Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Nyíracsád az utazom.com honlapján[halott link]
  • Nyíracsád közigazgatási portálja
  • Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.
  • Nyíracsád középkori református műemlék temploma; Református Egyházközség, Nyíracsád, 1993
  • Nyíracsád története és néprajza; szerk. Ujváry Zoltán; Ethnica, Debrecen, 2001
  • Nyíracsád; tan. Bődi Erzsébet et al., szerk. Ujvári Zoltán; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Illés Gabriella: A földrajzi névanyag forrástörténete a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon és a romániai Bihar megyei Bihardiószegen és Székelyhídon; s.n., Székelyhíd, 2008
  • 200 éves a nyíracsádi görög katolikus templom, 1809–2009; szerk. Kedves Györgyné Zilahi Enikő; Nyíracsádi Görög Katolikus Egyházközség, Nyíracsád, 2009
  • Isten háza. Zsidó és baptista egyház Nyíracsádon; szerk. Vereb Csabáné; Nyíracsád, Önkormányzat, 2012
  • Kedves Zilahi Enikő: Acsádi történetek. Sorsok, emberek, ünnepek és hétköznapok, ahogy elődeink megélték; szerzői, .Nyíracsád, 2019