Nyíracsád
| Nyíracsád | |||
 | |||
| A Vécsey-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4262 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3800 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 50,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 74,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyíracsád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″ | |||
Nyíracsád
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíracsád témájú médiaállományokat. | |||
Nyíracsád község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Vámospércsig, ahonnan 10 kilométerre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek bizonyítják, hogy e tájon az avarok és a magyar honfoglalók is megtelepedtek. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség, s az ő kezükön volt a 15. században is. A 17. században Vécsey-birtok, később a gróf Bethlen és a Nemes családok tulajdona, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás előtt pedig több köznemesi família birtokolja. A 17- és 18. században jelentős ortodox népesség települt a faluba, Bihar vármegye és Szabolcs vármegye 1827-ben egyezett meg az eddig az előbbihez tartozó Acsád község és Érmihályfalva külterületnek cseréjéről. Acsád ettől az évtől szabolcsi község.[forrás?]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Dr. Katona Gyula (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Dr. Nagy János (Fidesz)[4]
- 2014–2019: Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[5]
- 2019-től: Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
A település egyházi építészeti emlékeiről híres, ezek közül kiemelkedik az egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék református templom, amely kora gótikus stílusban épült a 13-14. században. A 12-13. században betelepült ortodox népesség saját templomot is épített. A templom építésekor készült ikonosztázion majdnem teljesen eredeti állapotban maradt fenn, így a 18. század végéről, a 19. század elejéről származik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ [static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/09/tjk09057.htm Nyíracsád települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
