Nyíracsád

	Nyíracsád
	A Vécsey-kúria
	; Nyíracsád címere
	; Nyíracsád címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4262
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	3800 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	50,77 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	74,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nyíracsád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″
	Nyíracsád Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
	Nyíracsád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíracsád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nyíracsád község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északi széle mentén fekszik, a Nyírség déli részén.

A szomszédos települések: észak felől Nyírlugos, kelet felől Fülöp, délkelet felől Nyírábrány, dél-délnyugat felől Vámospércs, nyugat felől Nyírmártonfalva, északnyugat felől pedig Nyíradony. Északi szomszédja már Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozik.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nyíradony és Nyírábrány felől a 4904-es, Vámospércs és Nyírlugos felől a 4905-ös úton. Buzitapuszta nevű különálló településrésze az előbbi két út keresztezésétől dél felé kiinduló, bő 4 kilométer hosszú 49 103-as számú mellékúton érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a legcélszerűbb megközelítési útvonala: a 4-es főúton Debrecenig, onnan kelet felé a 48-as úton Vámospércsig, ahonnan 10 kilométerre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek bizonyítják, hogy e tájon az avarok és a magyar honfoglalók is megtelepedtek. Nevét az oklevelek 1312-ben említették először. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség, s az ő kezükön volt a 15. században is, de időközben több más birtokosa is volt, többek között a Dobi családnak is volt itt birtoka. A 17. század harcaiban a falu nem pusztult el, de lakosainak száma megcsappant. Birtokosa ekkoriban a Vécseyek voltak, később a gróf Bethlen és a Nemes családok tulajdona lett, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás előtt pedig több köznemesi família birtokolja.

A Reformáció alatt nagyrészt reformátussá lett faluba a 17- és 18. században jelentős ortodox népesség települt. 1739-1740-ben pedig nagy pestisjárvány pusztított a településen, mely összesen 904 ember halálát okozta.

Bihar vármegye és Szabolcs vármegye 1827-ben egyezett meg az eddig az előbbihez tartozó Acsád község és Érmihályfalva külterületnek cseréjéről. Acsád ettől az évtől szabolcsi község.^[forrás?]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Katona Gyula	független^[3]
1994–1998		független^[4]
1998–2002		független^[5]
2002–2006		független^[6]
2006–2010		független^[7]
2010–2014	Dr. Nagy János	Fidesz^[8]
2014–2019		Fidesz-KDNP^[9]
2019–		Fidesz-KDNP^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 13,2%, görögkatolikus 50,5%, felekezeten kívüli 1,6% (13,8% nem válaszolt).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Vécsey-kúria – a Vécsey-család egykori kúriája a településközponttól mintegy 4,5 kilométerre délre elhelyezkedő Buzitapuszta településrész központjában.
A település egyházi építészeti emlékeiről híres, ezek közül kiemelkedik az egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék református templom, amely kora gótikus stílusban épült a 13-14. században.
A 17-18. században betelepült ortodox népesség saját templomot is épített. A templom építésekor készült ikonosztázion majdnem teljesen eredeti állapotban maradt fenn, így a 18. század végéről, a 19. század elejéről származik.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Mezey Ferenc, Grünfeld (Nyíracsád, 1860. február 5. – Budapest, Erzsébetváros, 1927. július 2.) jogi doktor, ügyvéd, lapszerkesztő.
Itt született Keresztes Szilárd (Nyíracsád, 1932. július 19.– ) görögkatolikus pap, 1988. június 30. és 2007. november 10. között a Hajdúdorogi főegyházmegye püspöke.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Nyíracsád Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Nyíracsád az utazom.com honlapján^{[halott link]}
Nyíracsád közigazgatási portálja
Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.
Nyíracsád középkori református műemlék temploma; Református Egyházközség, Nyíracsád, 1993
Nyíracsád története és néprajza; szerk. Ujváry Zoltán; Ethnica, Debrecen, 2001
Nyíracsád; tan. Bődi Erzsébet et al., szerk. Ujvári Zoltán; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
Illés Gabriella: A földrajzi névanyag forrástörténete a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon és a romániai Bihar megyei Bihardiószegen és Székelyhídon; s.n., Székelyhíd, 2008
200 éves a nyíracsádi görög katolikus templom, 1809–2009; szerk. Kedves Györgyné Zilahi Enikő; Nyíracsádi Görög Katolikus Egyházközség, Nyíracsád, 2009
Isten háza. Zsidó és baptista egyház Nyíracsádon; szerk. Vereb Csabáné; Nyíracsád, Önkormányzat, 2012
Kedves Zilahi Enikő: Acsádi történetek. Sorsok, emberek, ünnepek és hétköznapok, ahogy elődeink megélték; szerzői, .Nyíracsád, 2019