Nyíracsád
Nyíracsád | |||
![]() | |||
A Vécsey-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Nyíradonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4262 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3800 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 50,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 74,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 21° 58′ 24″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíracsád témájú médiaállományokat. |
Nyíracsád község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Vámospércsig, ahonnan 10 kilométerre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek bizonyítják, hogy e tájon az avarok és a magyar honfoglalók is megtelepedtek. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség, s az ő kezükön volt a 15. században is. A 17. században Vécsey-birtok, később a gróf Bethlen és a Nemes családok tulajdona, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás előtt pedig több köznemesi família birtokolja. A 17- és 18. században jelentős ortodox népesség települt a faluba, Bihar vármegye és Szabolcs vármegye 1827-ben egyezett meg az eddig az előbbihez tartozó Acsád község és Érmihályfalva külterületnek cseréjéről. Acsád ettől az évtől szabolcsi község.[forrás?]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Katona Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Katona Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Katona Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Katona Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Katona Gyula (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Nagy János (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Dr. Nagy János (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 13,2%, görögkatolikus 50,5%, felekezeten kívüli 1,6% (13,8% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
A település egyházi építészeti emlékeiről híres, ezek közül kiemelkedik az egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék református templom, amely kora gótikus stílusban épült a 13-14. században.
A 17-18.. században betelepült ortodox népesség saját templomot is épített. A templom építésekor készült ikonosztázion majdnem teljesen eredeti állapotban maradt fenn, így a 18. század végéről, a 19. század elejéről származik.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Mezey Ferenc, Grünfeld (Nyíracsád, 1860. február 5. – Budapest, Erzsébetváros, 1927. július 2.) jogi doktor, ügyvéd, lapszerkesztő.
- Itt született Keresztes Szilárd (Nyíracsád, 1932. július 19.– ) görögkatolikus pap, 1988. június 30. és 2007. november 10. között a Hajdúdorogi főegyházmegye püspöke.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyíracsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Nyíracsád Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Nyíracsád az utazom.com honlapján[halott link]
- Nyíracsád közigazgatási portálja
- Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.
- Nyíracsád középkori református műemlék temploma; Református Egyházközség, Nyíracsád, 1993
- Nyíracsád története és néprajza; szerk. Ujváry Zoltán; Ethnica, Debrecen, 2001
- Nyíracsád; tan. Bődi Erzsébet et al., szerk. Ujvári Zoltán; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Illés Gabriella: A földrajzi névanyag forrástörténete a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon és a romániai Bihar megyei Bihardiószegen és Székelyhídon; s.n., Székelyhíd, 2008
- 200 éves a nyíracsádi görög katolikus templom, 1809–2009; szerk. Kedves Györgyné Zilahi Enikő; Nyíracsádi Görög Katolikus Egyházközség, Nyíracsád, 2009
- Isten háza. Zsidó és baptista egyház Nyíracsádon; szerk. Vereb Csabáné; Nyíracsád, Önkormányzat, 2012
- Kedves Zilahi Enikő: Acsádi történetek. Sorsok, emberek, ünnepek és hétköznapok, ahogy elődeink megélték; szerzői, .Nyíracsád, 2019