Hencida
| Hencida | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szémán László (Jobbik)[1] | ||
| Irányítószám | 4123 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1191 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hencida
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″ | |||
Hencida
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Hencida weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hencida témájú médiaállományokat. | |||
Hencida község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól északkeletre, Gáborján mellett fekvő település. Belterülete 1034, míg külterülete 3345 ha nagyságú.
Története[szerkesztés]
Hencida nevét XV. századi oklevelek említik először Henczhida formában.
1507-ben a Henczidai család a település birtokosa, 1517-ben pedig Bajomi János és Benedek, később pedig a Bocskay család birtokába került. 1520-ban a vámszedő helyek közt sorolták fel a nevét. 1609-ben a Nadányiak birtoka lett, 1703-ban a Komjáthy és a Zólyomi családé, később pedig a Beöthyek, a Balogh és a Miklóssy család is birtokosai voltak.
Bocskai fejedelem alatt a községet a Nadányiak (Nadányi Zsigmond és Gergely) védték Belgiojoso gróf, kassai császári főkapitány csapatai ellen. 1659-ben II. Rákóczi György idején a falut a török közeledtének hírére felégették, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a rácok dúlták fel a falut.
Hencidához tartoztak az alábbi helységek is: Kődomb, Évaakla, Bús, Gyürüszeg, Sárkánysziget, Kossuthtér, és Magyar puszták is. Hencidához kapcsolódik ez a mondás: Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé, ami a sáfrányos húslevest, de a fehérbort is jelentheti. Mindkettő a lakodalomra utal.[3]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma – 1791-ben épült.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, más néven Ördögárok nyomvonala.
- Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület – a napjainkra megfogyatkozott sziki tölgyesek egyik szép képviselője. Tavaszi virágözönében megtaláljuk a magyar zergevirágot, az agárkosbort és a gumós kőtörőfüvet.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- 1860 – Dr. Beöthy László politikus, miniszter, főispán, felsőházi tag
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hencida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Cívishír
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
