Hencida

	Hencida
	; Hencida címere
	; Hencida címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Szémán László (Jobbik)
Irányítószám	4123
Körzethívószám	54
	Népesség
Teljes népesség	1191 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	33,31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hencida Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″
	Hencida Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Hencida weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hencida témájú médiaállományokat.

Hencida község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól északkeletre, Gáborján mellett fekvő település. Belterülete 1034, míg külterülete 3345 ha nagyságú.

Története[szerkesztés]

Hencida nevét XV. századi oklevelek említik először Henczhida formában.

1507-ben a Henczidai család a település birtokosa, 1517-ben pedig Bajomi János és Benedek, később pedig a Bocskay család birtokába került. 1520-ban a vámszedő helyek közt sorolták fel a nevét. 1609-ben a Nadányiak birtoka lett, 1703-ban a Komjáthy és a Zólyomi családé, később pedig a Beöthyek, a Balogh és a Miklóssy család is birtokosai voltak.

Bocskai fejedelem alatt a községet a Nadányiak (Nadányi Zsigmond és Gergely) védték Belgiojoso gróf, kassai császári főkapitány csapatai ellen. 1659-ben II. Rákóczi György idején a falut a török közeledtének hírére felégették, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a rácok dúlták fel a falut.

Hencidához tartoztak az alábbi helységek is: Kődomb, Évaakla, Bús, Gyürüszeg, Sárkánysziget, Kossuthtér, és Magyar puszták is. Hencidához kapcsolódik ez a mondás: Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé, ami a sáfrányos húslevest, de a fehérbort is jelentheti. Mindkettő a lakodalomra utal.^[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma – 1791-ben épült.
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, más néven Ördögárok nyomvonala.

Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület – a napjainkra megfogyatkozott sziki tölgyesek egyik szép képviselője. Tavaszi virágözönében megtaláljuk a magyar zergevirágot, az agárkosbort és a gumós kőtörőfüvet.

Híres szülöttei[szerkesztés]

1860 – Dr. Beöthy László politikus, miniszter, főispán, felsőházi tag

Források[szerkesztés]

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.