Pocsaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pocsaj
A templom légifotója
A templom légifotója
Pocsaj címere
Pocsaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás nagyközség
Polgármester Szőllősi Roland (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4125
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség2642 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pocsaj (Magyarország)
Pocsaj
Pocsaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″
Pocsaj (Hajdú-Bihar megye)
Pocsaj
Pocsaj
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Pocsaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pocsaj témájú médiaállományokat.

Pocsaj (románul Pocei) nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A román határ mellett, a Berettyó és az Ér folyó találkozásánál fekszik, Debrecentől 32 kilométerre délkeletre. Vonattal a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon közelíthető meg (Pocsaj-Esztár vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka; utóbbi Zsigmond király engedélyével kastélyt is építtetett a településen.

Az 1514-es parasztháborúban Pocsaji Lászlót is megölték. Birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek, a többi birtokrészt pedig Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta, de 1552-ben már Korlatovics Péter és a váradi püspök birtoka volt a település, később pedig a Rákócziaké lett.

A 16-17. században az Erdélyi Fejedelemséghez és a Török Birodalomhoz tartozó vegyes lakosságú faluként ismerték, ahol a református magyarság mellett már sok ortodox román is élt. 1743-ban az ortodox románok áttértek a görögkatolikus vallásra.

1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischeiné volt.

1755-ben már a görögkatolikus hitű románság alkotta a lakosság többségét.

A 19. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc birtokolta, a 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi római katolikus egyházmegye volt a legnagyobb birtokos a településen.

A 20. században Trianon után bezárták a faluban a kisebbségi iskolát, s ezt követően a pocsaji románság teljesen asszimilálódott. Ma már csak a görögkatolikus templom, egyes családnevek és helyi hagyományok emlékeztetnek a román eredetre.

Pocsaj várai[szerkesztés]

A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár emelkedett, amelynek helyére később újabb vár épült. Valamikor e vár területén a község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház is állt. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta, de 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.

Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: a Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, amelyeknek mára már nyoma veszett.

A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, amely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.

Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig[szerkesztés]

  • 1598-ban a törökök elpusztították a községet.
  • 1604-ben a Bocskai István ellen támadó csapatoktól szenvedett sokat a település.
  • 1690-ben I. Lipót fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen.
  • 1706-ban az erdélyi császári haderőt irányító Rabutin lovassági tábornok hadai táboroztak itt.
  • II. Rákóczi Ferenc birtoklása után a kincstár tulajdonába került.
  • 1849. augusztus 3-án Görgey csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Nagy László független[3]
1994–1998 Gyarmati Attila független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Kecskés Gyula Fidesz)[6]
2006–2010 Fidesz)[7]
2010–2014 Fidesz-KDNP[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019-től Szőllősi Roland Fidesz-KDNP[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 22% cigánynak, 0,3% németnek, 4,8% románnak mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 53,1%, görögkatolikus 23,2%, felekezeten kívüli 8,4% (10,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A copf stílusú görögkatolikus templomot a pocsaji román hívek emelték 1743-ban. 2014-ben felújították.
  • A klasszicista stílusú református templom 1809 -ben épült.
  • Az Ér folyó egykori mederszakasza Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
  • A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható. Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.

Híres pocsajiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű ref-eknek
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  12. Pocsaj Helységnévtár