Pocsaj

	Pocsaj
	A templom légifotója
	; Pocsaj címere
	; Pocsaj címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Szőllősi Roland (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4125
Körzethívószám	54
	Népesség
Teljes népesség	2642 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	49,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Pocsaj Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″
	Pocsaj Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Pocsaj weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pocsaj témájú médiaállományokat.

Pocsaj (románul Pocei) egy nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
- 2.1 Népcsoportok
3 Pocsaj várai
4 Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig
5 Nevezetességei
6 Híres pocsajiak
7 Források
8 Jegyzetek
9 Külső hivatkozások

Fekvése[szerkesztés]

A román határ mellett található, két folyó, a Berettyó és az Ér találkozásánál.

Vonattal megközelíthető a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon (Pocsaj-Esztár vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.

1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.

1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.

A 16-17. század során Pocsaj az Erdélyi Fejedelemséghez és a Török Birodalomhoz tartozott. Ekkoriban már vegyes lakosságú faluként van említve, a református magyarság mellett jelentős számú ortodox románság is élt itt. Az ortodox románság 1743-ban tért át görögkatolikus vallásra.

1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.

1755-ben a görögkatolikus hívű románság alkotta a lakosság többségét.

A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi római katolikus egyházmegye volt itt a nagyobb birtokos.

A 20. század, és kifejezetten Trianon után a kisebbségi iskola megszüntetésével a pocsaji románság teljesen elasszimilálódott, ma már főleg csak a görögkatolikus templom, családnevek és helyi hagyományok emlékeztetnek a román eredetre.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

2011-ben 78% magyar, 18% cigány és 4% román lakta a falut.

Pocsaj várai[szerkesztés]

A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.

Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.

A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.

Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig[szerkesztés]

1598-ban a törökök a községet elpusztították. 1604-ben a Bocskai István ellen támadó csapatoktól sokat szenvedett a település. 1690-ben I. Lipót fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen. 1706-ban Rabutin hadai táboroztak itt. 1849. augusztus 3-án Görgey csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen. II. Rákóczi Ferenc birtoklása után pedig a kincstár tulajdonába került.

Nevezetességei[szerkesztés]

A copf stílusú görögkatolikus templomot a pocsaji román hívek emelték 1743-ban. 2014-ben felújították.
A klasszicista stílusú református templom 1809-ben épült fel.
Az egykori Ér folyó mederszakasza Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható. Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.

Híres pocsajiak[szerkesztés]

B. Nagy János (1940-2007), operaénekes

Források[szerkesztés]

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.