Pocsaj
| Pocsaj | |||
 | |||
| A templom légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kecskés Gyula (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4125 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2642 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pocsaj
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″ | |||
Pocsaj
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Pocsaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pocsaj témájú médiaállományokat. | |||
Pocsaj (románul Pocei) egy nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A román határ mellett található, két folyó, a Berettyó és az Ér találkozásánál.
Vonattal megközelíthető a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon (Pocsaj-Esztár vasútállomás).
Története[szerkesztés]
Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.
1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.
1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.
A 16-17. század során Pocsaj az Erdélyi Fejedelemséghez és a Török Birodalomhoz tartozott. Ekkoriban már vegyes lakosságú faluként van említve, a református magyarság mellett jelentős számú ortodox románság is élt itt. Az ortodox románság 1743-ban tért át görögkatolikus vallásra.
1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.
1755-ben a görögkatolikus hívű románság alkotta a lakosság többségét.
A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi római katolikus egyházmegye volt itt a nagyobb birtokos.
A 20. század, és kifejezetten Trianon után a kisebbségi iskola megszüntetésével a pocsaji románság teljesen elasszimilálódott, ma már főleg csak a görögkatolikus templom, családnevek és helyi hagyományok emlékeztetnek a román eredetre.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
2011-ben 78% magyar, 18% cigány és 4% román lakta a falut.
Pocsaj várai[szerkesztés]
A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.
Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.
A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.
Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig[szerkesztés]
1598-ban a törökök a községet elpusztították. 1604-ben a Bocskai István ellen támadó csapatoktól sokat szenvedett a település. 1690-ben I. Lipót fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen. 1706-ban Rabutin hadai táboroztak itt. 1849. augusztus 3-án Görgey csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen. II. Rákóczi Ferenc birtoklása után pedig a kincstár tulajdonába került.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A copf stílusú görögkatolikus templomot a pocsaji román hívek emelték 1743-ban. 2014-ben felújították.
- A klasszicista stílusú református templom 1809-ben épült fel.
- Az egykori Ér folyó mederszakasza Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
- A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
- A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható. Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.
Híres pocsajiak[szerkesztés]
- B. Nagy János (1940-2007), operaénekes
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
