Görbeháza
| Görbeháza | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúnánási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Giricz Béla Lászlóné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4075 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2366 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 80,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Görbeháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 21° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 21° 14′ 15″ | |||
Görbeháza
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Görbeháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeháza témájú médiaállományokat. | |||
Görbeháza község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúnánási járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Görbeháza Hajdú-Bihar megye északi részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 km-re, a 35-ös számú főút mentén, Miskolc és Debrecen között félúton. Nyíregyházától is hasonló távolságra fekszik.
Története[szerkesztés]
Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L-alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.
A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.
Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.
A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.
A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.
Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Dr. Kósa György (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Giricz Béla Lászlóné (független)[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.
- Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy a településről négy megyeszékhely érhető el egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.
- Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.
- A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.
- A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.
- A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.
- A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.
- 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)[halott link]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
