Görbeháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Görbeháza
Légi fotó
Légi fotó
Görbeháza címere
Görbeháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
Jogállás község
Polgármester Giricz Béla Lászlóné[1]
Irányítószám 4075
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2366 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görbeháza (Magyarország)
Görbeháza
Görbeháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 21° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 21° 14′ 15″
Görbeháza (Hajdú-Bihar megye)
Görbeháza
Görbeháza
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Görbeháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeháza témájú médiaállományokat.

Görbeháza község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúnánási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Görbeháza Hajdú-Bihar megye északi részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 km-re, a 35-ös számú főút mentén, Miskolc és Debrecen között félúton. Nyíregyházától is hasonló távolságra fekszik.

Története[szerkesztés]

Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L-alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.

A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.

Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.

A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.

A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.

Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.

A község egyik érdekessége a nagyságához viszonyított rendkívüli hosszúsága, amely a falun átvezető 35-ös számú főúton végighaladva jól érzékelhető.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.
  • Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy a településről négy megyeszékhely érhető el egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.
  • Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.
  • A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.
  • A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.
  • A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.
  • A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.
  • 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]