Görbeháza

Görbeháza
Légi fotó
Görbeháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúnánási
Jogállás	község
Polgármester	Giricz Béla Lászlóné (független)
Irányítószám	4075
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	2366 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	29,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	80,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görbeháza Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 21° 14′ 15″47.81977, 21.23741
Görbeháza Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Görbeháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeháza témájú médiaállományokat.

Görbeháza község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúnánási járásban.

Fekvése

A megye északnyugati részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 kilométerre északnyugatra, Miskolctól és Nyíregyházától is hasonló távolságra.

Különálló településrésze Bagota, mely a központjától 9 kilométerre délre fekszik.

A közvetlenül határos települések: északkelet-kelet felől Hajdúnánás, délkelet felől Hajdúböszörmény, dél felől Balmazújváros, délnyugat felől Újszentmargita, nyugat felől Folyás, északnyugat felől pedig Polgár.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 35-ös számú főút, amely végighalad a központján, ezen érhető eé Nyékládháza-Polgár és Debrecen-Hajdúböszörmény felől is; Hajdúnánással a 3508-as út kapcsolja össze. Határszélét északon érinti még a Polgár-Hajdúnánás közti 3501-es út is.

Áthalad a határai között az M3-as autópálya is, melyből ráadásul itt ágazik ki az M35-ös autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető lenne, viszont le- és felhajtó csomópont nincs a területén, így a sztráda irányából Görbeháza legegyszerűbben a polgári csomóponttól érhető el.

Bagotát a község központjával a 33 121-es számú mellékút köti össze.

Története

Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.

A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.

Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.

A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.

A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.

Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gál Miklós (független)
• 1994–1998: Dr. Kósa György (független)
• 1998–2002: Gál Miklós (független)
• 2002–2006: Gál Miklós (független)
• 2006–2010: Dr. Pusztai Adél (független)
• 2010–2014: Giricz Béla Lászlóné (független)
• 2014–2019: Giricz Béla Lászlóné (független)
• 2019-től: Giricz Béla Lászlóné (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 27,9% (17,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.
• Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy a településről négy megyeszékhely érhető el egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.
• Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.
• A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.
• A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.
• A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.
• A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.
• 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.

További információk

• Görbeháza Önkormányzatának honlapja