Hajdúsámson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajdúsámson
Légifotó
Légifotó
Hajdúsámson címere
Hajdúsámson címere
Hajdúsámson zászlaja
Hajdúsámson zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDebreceni
Jogállás város
Polgármester Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4251
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség12 961 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség187,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúsámson (Magyarország)
Hajdúsámson
Hajdúsámson
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 21° 45′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 21° 45′ 15″
Hajdúsámson (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúsámson
Hajdúsámson
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúsámson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúsámson témájú médiaállományokat.

Hajdúsámson város Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni járásban. A legnagyobb olyan település Magyarországon, ahol több férfi él, mint nő.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld határ menti térségében, Debrecentől 10 kilométerre északkeletre helyezkedik el. A várost átszeli a 471-es számú főút, valamint Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal. Mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető.

Részei Martinka, Melegoldal, Oncsatelep és Sámsonkert.

Melegoldal (vagy Melegoldal tanya) 3 km-re délkeletre fekszik Hajdúsámsontól.[4]

Története[szerkesztés]

Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak.

Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi Regestrumban. A 14. században a debreceni uradalom tartozéka. A 17. század elején megoszlott a bajomi és a diószegi uradalom között. Debrecen városa a 17. században a tudatos terjeszkedés révén jóformán az egész falu birtokosa lett. Jövedelme a református kollégium fenntartására szolgált.

Az addig Bihar megyéhez tartozó község 1876-ban az akkor szervezett Hajdú megye része lett, majd 1950-től Hajdú-Bihar megye Debreceni járásához tartozott. A település 2004-ben városi rangot kapott.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

2011. február 17-én itt mérték Magyarországon az év legvastagabb hótakaróját. A hó vastagsága elérte az 54 centimétert.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Géza (független)[6]
  • 1994–1998: Hamza Gábor (MSZP)[7]
  • 1998–2002: Hamza Gábor (független)[8]
  • 2002–2006: Hamza Gábor (független)[9]
  • 2006–2010: Andó Lászlóné (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Hamza Gábor (független)[11]
  • 2014–2019: Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

2012-es adatok szerint a lakónépesség 13 105 fő, a lakások száma 4 280.[13]

Népesség éves %-os változása:

[1870-1880] -0.6 %/év

[1880-1890] +0.81 %/év

[1890-1900] +1.13 %/év

[1900-1910] +0.89 %/év

[1910-1920] +0.85 %/év

[1920-1930] +1.16 %/év

[1930-1941] +0.98 %/év

[1941-1949] -0.12 %/év

[1949-1960] +0.65 %/év

[1960-1970] -0.64 %/év

[1970-1980] +0.45 %/év

[1980-1990] +0.12 %/év

[1990-2001] +2.97 %/év

[2001-2011] +2.09 %/év

[2011-2015] -0.32 %/év

[2015-2017] +4.46 %/év

Lakosságszáma[szerkesztés]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

2011-ben a népszámlálás adatai alapján a település 13 128 lakosának 88,38%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A cigány nemzetiséghez tartozónak 629 fő vallotta magát, ami a település lakosságának 4,79%-a.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kaláni vaskályha a 19-20. század fordulójáról
  • Jelentős bronzkori emléke az 1907-ben előkerült ún. „hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van kiállítva.
  • Emléktölgy: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • Kályhamúzeum - Bardi János kályhagyűjtő öntöttvaskályha gyűjteménye a régi mozi épületében, ahol 190 különböző öntöttvaskályha, csápos- és kerekes öntöttvaskutak, öntöttvas vasalók vannak kiállítva.
  • Református templom. 1800 körül kezdték el az építését.

Itt született híres személyek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2018.xlsx
  4. Explore Melegoldal in Hungary (angol). Tripmondo. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  5. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  8. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  9. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  12. Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  13. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2015. június 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]