Mikepércs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikepércs
Templom 2.jpg
Mikepércs címere
Mikepércs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Derecskei
Jogállás község
Polgármester Timár Zoltán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4271
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 4480 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 123,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikepércs (Magyarország)
Mikepércs
Mikepércs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 21° 37′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 21° 37′ 54″
Mikepércs (Hajdú-Bihar megye)
Mikepércs
Mikepércs
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Mikepércs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikepércs témájú médiaállományokat.

Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban található település. Elsődleges értéke a falusias környezete.

Fekvése[szerkesztés]

A főtér, este

Mikepércs Debrecen központjától kb. 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú település. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

Vonattal elérhető a MÁV 106-os és 107-es számú, Debrecen–Nagykereki, ill. a Debrecen–Létavértes vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Pesty Frigyes 1864-ben írt munkájában Mike vagy Kispércs néven említette, s szerinte nevét hajdani Mike és Pércsi nevű birtokosairól nyerte. A Mike név eredetét onnan magyarázza, „hogy e helység valaha görög kolónia lehetett, s minthogy igen kicsi helység volt, így ragadt rá a kis elnevezés, mely görög szó és amely kicsit jelent. A környék az 1800-as évek közepén még általánosan Kis Pércsnek, míg a régi iratok Mike Pércsnek írták”.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban 5 gólyafészek és két fészekalátét található.

Története[szerkesztés]

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.

Nevét 1270-ben említette először oklevél Peerch néven, majd később: 1291-ben Belperch, 1318-ban Perch, 1322-ben Peeryrch, 1332-ben Perch alakban fordult elő.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik része a már Anonymus által is említett Ohat nemzetség; Ohat (Huhot) kun vitéz nemzetségének birtoka volt. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

A török megszállás Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg Birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Jelentős kulturális értékkel bír a „mikepércsi csárdás”,[3] melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul „hungarikum”.

Iskolája: a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Községi és Iskolai Könyvtár

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

Természet, környezet[szerkesztés]

Mikepércs természeti értéke a Nyárfáshegyi legelő, mely tájvédelmi körzet, a településhez rendkívül közel fekvő, vadászható fajokban gazdag erdősült terület. Több vízfolyás is található itt, ezen felül még egy halastó is van, melynek Rókás-tó a neve. Egyedi természeti értéke még a 250-300 évesre becsült 1000 éves tölgy vagy más néven Rákóczi-tölgy

Úrasztal-szószékkel.jpg

Református Templom[szerkesztés]

1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló nagyon kevés van az országban. Az első egyházmegyei adat szerint 1763-ban már kőtemplom állott a mai templom helyén, illetve annak közelében. A református templom épületét  1791-ben kezdtéképíteni, ami két évig tartott. A templomot egyedivé teszi, a sudár, fazsindelyes, négy fiatornyos fatornya. Az Alföldön jellegzetes egyhajós, síkmennyezetű, oldalbejárós toldalékkal kialakított templom előtt kétemeletes, négyszögű torony áll. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A torony háromszintes, három négyzetes toronytestből és négy fiatoronyból áll. A sisakokat és a fiatornyokat egy-egy gömbdísz koronázza. A toronysisak az erdélyi református fatemplomok hatását tükrözi. A Tiszántúlon az egyetlen ilyen templom, Erdélyben találhatók hasonmásai. A xx. században kétszer is felújították (1968,1980).1968-ban átépítették és újrazsindelyezték. A későbbi műemléki helyreállítás során visszaállították  az eredeti tűzőrfigye lő körüljárót. Harangját 1718-ban öntötték Nagyváradon.

Kályhamúzeum tájházzal

Kályhamúzeum[szerkesztés]

Nevezetességei közé tartozik egy magánkézben lévő kályhagyűjtemény, melynek 65 darabja van, ezek közül a legrégebbi az1800- as évek elején készült. A gyűjtemény öntöttvas kályhából, kisebb öntöttvas tárgyakból áll, mint például vasaló, mozsár, lámpa, fogas, esernyőtartó. Mind egyedi sajátosságú motívumokkal van díszítve. Az öntvényeken kívül megtalálhatók még a régi paraszti élet használati tárgyai: köcsög, sütőlapát, favilla, vászonfazék, mángorló, tejes edények, szakajtó kosár. A kályhák nagy része a régi Magyarország területeiről származnak. Van közöttük: Nagrádi, Kaláni, Hisnyóvizi, Ruszkabányai, Aninai, Frieglandi, Polhai, Munkácsi. (4271 Mikepércs, Orosz I. u. 11.)

  • Nyári Fesztivál

Mikepércsi Nyári Fesztivál[szerkesztés]

Kiemelkedő nyári látványosság az országos szinten is egyedülálló Nyári Fesztivál. Minden péntek és szombat délután koncertek, előadások várják a szórakozni vágyókat, míg szombat délelőtt „gyerekkorzó” várja a kicsiket játszóházakkal, kézműves-foglalkozásokkal és meseelőadásokkal. 2007-ben 130 előadót, 1000 fellépőt láthatott a 25 000 látogató. A 2006 óta megrendezésre kerülő rendezvénysorozat nemcsak a megyénkben, hanem az országban is egyedülálló, hiszen két hónapon át – július, augusztus – igényes szórakozást nyújt azoknak, akik ellátogatnak hozzánk. Számos neves előadót láthattunk már vendégül. A teljesség igénye nélkül: Csík Zenekar, Beatrice, Bikini, Role, Transyl-mania, Magna Cum Laude zenekar, Irigy Hónaljmirigy vagy a PG Csoport, de színvonalas színházi és táncos produk-ciókkal, magyarországi és nagy magyarországi művészegyüttesek fellépéseivel színesítettük és a jövőben is színesítjük a nyári estéket. A fesztiválnapokon, családi délelőtt keretében meseelőadással, gyerekprogramokkal várjuk a hozzánk ellátogatókat.

Karikázó

Mikepércsi Csárdás[szerkesztés]

Kulturális örökségünk ékköve a Béres András néprajzkutató által lejegyzett, lakodalmakban megfigyelt, településünk táncosaihoz köthetően egyedi elemeket hordozó tánc. Csárdásunkat a Debreceni Népi Együttes mutatta be világszerte a nagyközönségnek. A tánc felelevenítéséről a  Művészeti  Iskolánk néptánc tanszakán gondoskodnak, azt mind a mai napig gyermek és felnőtt néptánc csoportjaink is tanulják, táncolják. 2009. augusztus 15- én  a Mikepércsi Falunapon, a megye számos településéről érkeztek profi és amatőr táncosok, akik elsajátították ezt a jellegzetes, szép koreográfiát. 322 fő járta egyszerre Guiness Rekord kísérlet céljából, végül Magyar Rekordot állított fel településünk ezzel a kivételes produkcióval. Az elültetett mag így újra gyökeret vert, és azóta is virágzik. Településünk egyedi tánca, mely már országosan is elismert, nemzeti örökségünk részévé is válhat.

  • Mikepércsi uri hímzés.jpg

Mikepércsi Úri hímzés[szerkesztés]

A mikepércsi református gyülekezet tulajdonában található 2 db  úri hímzés, melyek az 1757 -es, és az 1763-as évben készültek.

Ezeket az értékes mintákat P. Szalay Emőke jelentette meg az Úri  hímzések Hajdú-Biharban című kiadványában.

A terítőket 2005- ben fedezte fel Kormányos Lászlóné, mikepércsi hímző- viseletvarró, népi iparművész, a Mikepércsi Hímzőkör vezetője, és szakkörösei segítségével elevenítették fel.

Először a fehér és ezüst fonallal kivarrt terítőt, aztán az arany fonallal készítettet dolgozták fel. Később a  Református templomba és a Gyülekezeti Házba készítettek terítőket, drapériákat, kehely és kenyér takarókat.

Rongyos fickó[szerkesztés]

Régi paraszti étel. Házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben sütötték aranysárgára. Amikor el akarták fogyasztani kb. 5 cm-es darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel, és túrót szórtak rá. Sós leves betéttésztájaként  is használták a lebbencs helyett.A fiatalok már nem ismerik ezeket a jellegzetes falusi ételeket, amelyek laktatósak, ízletesek voltak.

„ Ezeréves” tölgy[szerkesztés]

A Nyárfás legelő a Hajdúsági Tájvédelmi körzet őrzött, féltett kincse. A legelőn változatos, védett növényféleségek találhatók, bogárvilága rendkívül gazdag. A legelő melletti erdőségben található a szintén védett "Ezeréves" tölgy.A Debrecent Nagyváraddal összekötő kereskedelmi út mentén, a falutól keletre lévő erdőség déli szegletében áll az öreg fa, a ma már csak Hajdúbagosig vezető erdei út mentén. A Rókás – tó néven kialakított horgásztó felé haladva közelíthetjük meg, amit a falutól táblák jeleznek.Az idős egyedülálló kocsányos tölgy ( Quercus Kobuk) a térség legöregebb fája egy korábban kiterjedtebb erdőség végből megmaradt beszédes tanúja. A helyi lakosság Rákóczi-fa néven is emlegeti. Állapota jó, bár korábban két nagy ága is lehasadt.  2006-ban magassága 25 m körüli volt, a törzsátmérője pedig 516 cm volt, 1981 óta védett.A tölgy egyike megyénk legidősebb fáinak. Valós kora meghaladhatja a 300 évet is. Az „Ezeréves tölgy” és környéke a természetkedvelők,  a mikepércsi, valamint a szomszéd települések iskoláinak kedvelt kiránduló helye és a település lovastúra- útvonalának  egyik kiindulópontja is.

Mikepércsi Vándor-Ló[szerkesztés]

Az "Ezeréves Tölgy"

Az országos Alföldi Kéktúra útvonalához csatlakozik a Vándor-Ló útvonal, mely két szakaszból áll; a Mikepércsről a Debrecenhez tartozó Vekeri-tó felé vezető, zöld jelölésű szakaszon lovas tanya várja az érdeklődőket, majd ezt követően tehetünk változatos tájakon át sétát Debrecen kiránduló övezete felé. A Mikepércsről Hajdúbagosra vezető sárga jelölésű szakaszon juthatunk el a település természeti kincséhez, a Rákóczi, vagy ahogy a helyiek nevezik, az „Ezeréves” tölgyhöz, a Rókás horgásztavakhoz, és a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátumhoz.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mikepércs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A mikepércsi csárdás
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]