Fülöp (Magyarország)
| Fülöp | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hutóczki Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4266 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1723 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fülöp
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 36′ 05″, k. h. 22° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 05″, k. h. 22° 03′ 24″ | |||
Fülöp
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Fülöp weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fülöp község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye északkeleti csücskében helyezkedik el, 35 kilométerre Debrecentől. Utcaképe, épületeinek elrendezése alapján tipikus szabolcsi településnek tekinthető, mert a lakóházak az értéktelenebb dombos részekre épültek, az "egy utca két sor ház" település alakzata szerint.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Nyírbéltek, északkelet felől Penészlek, dél felől Nyírábrány, nyugat felől Nyíracsád, északnyugat felől pedig Nyírlugos. Határszéle keleten bő 3 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral; a határ túloldalán a legközelebbi település Érkörtvélyes (Curtuișeni).
Különálló külterületi településrésze Bánháza, a központjától mintegy 3 kilométerre északkeletre.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os úton; ugyanez az út vezet át Bánháza településrészen is. A Debrecen-Vámospércs-Nyírábrány közt húzódó 48-as főúttól 12 kilométeres letéréssel érhető el.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal Nyírábrány vasútállomása kínálja.
Története[szerkesztés]
A középkorban Szatmár megyéhez tartozó település első írásos említése 1325-ből való a Balogsemjén nemzetség Kállai ágának birtokaként. A XIV. század elején épült templomának alapjait a Brumi-tanya lelőhelyen 1952-ben tárták fel. A település elnéptelenedése 1476 előtt elkezdődött, később évszázadokon át puszta helyként, illetőleg a legújabb korokban Nyírábrány külterületi lakott helyeként ismert. 1946. április 1-jén alakult és lett önálló település, Nagyfülöp ideiglenes elnevezéssel, 1948-tól már Fülöp név alakban szereplő település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után immár Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község. 1978-ban elveszítve önállóságát nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag ismét Nyírábrány irányítása alá került. Függetlenségét hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Bugyáné Szász Erzsébet | SZDSZ-MDF-FKgP[3] | |
| 1994–1998 | független[4] | ||
| 1998–2002 | független[5] | ||
| 2002–2006 | független[6] | ||
| 2006–2010 | független[7] | ||
| 2010–2014 | Hutóczki Péter | független[8] | |
| 2014–2019 | független[9] | ||
| 2019– | független[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23%, református 8%, görögkatolikus 43,6%, felekezeten kívüli 5,7% (18,3% nem válaszolt).[11]
Címerleírás[szerkesztés]
Kék alapszínű csücskös talpú pajzs. A pajzs jobb oldalán lebegő arany dohánylevél. A bal oldalon hegyével felfelé álló, élével balra néző ezüst kard. A pajzsra illeszkedik egy három levelű arany korona, három gyönggyel. A pajzsot zöld színű málnaleveles ág-kartus övezi, melynek felső harmadában a pajzs közepének magasságában jobb és bal oldalon egy-egy piros málnatermés látható.
Nevezetességei[szerkesztés]
1796-ban Fülöp-Bánházán épült kápolna: Az oltár hátánál felirat jelzi, hogy egy rác, azaz görög szertartású templom maradványaiból építették. Téglái tanúsága szerint legalább három periódusban épült. A mai kápolna helyén két templom romjai fedezhető fel. Az egyik a déli szentély, a másik a jelenlegi templom eredetije. A templom nyugati oldalán, az ajtó fölött címer látható, ami rác címerként azonosítható. A címeren egy kar van, amelyen egy török fej páncélban, illetve a csillag és a hold látható. Ugyanez fentebb is megismétlődik. Rajta a kéknek és a vörösnek az árnyalatai fedezhetők fel. Feltehetően a templom északi oldalán van a két romtemplom, ezt még nem tárták fel pontosan. Ezen a területen kétezer éves cserepeket is találtak. A hagyomány szerint alagút is van a templom alatt. Ezt bizonyítja, hogy a villany bevezetésekor a póznák besüllyedtek.
Görögkatolikus templom: Építtette Dr. Csobay András parókus, hittanár (1918-1993) a hívek segítségével a kommunizmus éveiben. A kommunista vezetés eleinte nem volt hajlandó engedélyezni a templomépítést, ekkor mire Csobay tiszteletes hívei kíséretében felutazott Budapestre, ahol a legenda szerint azt mondta: "Rendben van, ha nem hajlandók megadni az építési engedélyt, de magyarázzák el ezeknek az embereknek!"
2012-ben a Csobay-leszármazottak emléktáblát avattak az építtető, Dr. Csobay András tiszteletére, akit 2014-ben a falu díszpolgárává avattak.
Ritkaságszámba menő galambdúcos haranglábja van a templomnak. Két harangja közül az egyiken Nagy-Magyarország térképe látható. Az egyik felirata József Attila versének címét viseli: "Nem, nem soha", a másikon pedig ez szerepel: "Magyarország védőasszonya, könyörögj megcsonkított hazánkért!". A templom titulusa: Krisztus Király, a templombúcsút október 30-án tartják.
Egyéb látnivalók: park szökőkúttal, római katolikus templom, Sörkert presszó.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Fülöp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Fülöp Helységnévtár
