Álmosd

	Álmosd
	Református templom
	; Álmosd címere
	; Álmosd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Sándor (független)
Irányítószám	4285
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1653 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	47,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Álmosd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″
	Álmosd Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Álmosd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Álmosd témájú médiaállományokat.

Álmosd község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a megyeszékhely Debrecentől 35 kilométerre kelet-délkeletre, Létavértestől 9 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bagamér, északnyugat felől Újléta, nyugat felől pedig Kokad; csak kis híja van annak, hogy nem határos északnyugat vagy délnyugat felől még Létavértessel is. Határszéle kelet és dél felől mintegy 7 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Székelyhíd (Săcueni).

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Vámospércs-Bagamér-Létavértes közti 4806-os úton. Déli határszélét érinti még a 4814-es út is, melynek határátkelőhelye is van Székelyhíd felé.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Álmosd és környéke már az őskortól lakott volt. A késő rézkori Baden-kultúra, a kortárs Coțofeni-kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta kultúra (La Tène-kultúra) emlékei és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek, valamint Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket is előkerültek.

Első ismert írásos említése 1261-ből való (Almus). Neve az egykori Álmos (Almus) személynév d-képzős változata. Régen többféle változatban írták: Alumas, Almuz, Almus és Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet adott a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokolta Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is volt itt birtoka.

A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek után több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy család.

A nemesítéseknek köszönhetően a 18-19. században Álmosd kisnemesi településsé vált (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején az itt élők egyharmada elpusztult. A település görögkatolikus vallású lakosainak román és rutén ősei a pestisjárvány után települtek be Álmosdra.

A 20. század elején a Fráter és a Bay, majd a Fekete családnak voltak itt birtokai.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Farkas Pál	független^[3]
1994–1998		független^[4]
1998–2002		független^[5]
2002–2006		független^[6]
2006–2010		független^[7]
2010–2014	Köteles István	független^[8]
2014–2018	Köteles István	Fidesz-KDNP^[9]
2018–2019	Tóth Sándor	független^[10]
2019-től	Tóth Sándor	független^[1]

A településen 2018. január 28-án időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármesterről a bíróság kimondta, hogy szándékos, sorozatos, vagyoni kárt okozó községvezetői tevékenysége miatt méltatlanná vált a tisztségéhez.^[11]^[12] A választás hét jelöltje között ennek ellenére Köteles István is elindult, de 2,49 %-os eredményével csak a hatodik helyet tudta elérni.^[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kölcsey Ferenc Emlékház a Kölcsey Ferenc utca 11. sz alatt.[1]. Születése után egy ideig Álmosdon élt, majd tanulmányait befejezve 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc. A településen lévő családi birtokon később is gyakran megjelent.
Mucsi Mihály Kovácsműhely. Kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel. A kiállítás a Rákóczi Ferenc utca 2. szám alatt található. [2]
Református templom a 13–14. századból, többször átépítve
Dobó-fal, erődfal jellegű téglafal a református templom előtt
Görögkatolikus templom: 1850-ben épült.
Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
Emlékmű az álmosdi csata színhelyén
Post-Mail-Art Múzeum a Kölcsey Ferenc utca 26. szám alatt [3]
Névtelen hajdú szobra az Arany János utca sarkán
I. világháborús emlékmű a templomkertben
II. világháborús emlékmű a Bőgőnél, a mai buszfordulónál
Joseph Kádár Gyűjtemény és Falumúzeum, a Fő utca 7. szám alatt
Millenniumi Emléktábla a Dobó-falon
Miskolczy-kúria és arborétum, a Táncsics utca 22. szám alatt.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1753. november 14-én Péchy Imre jogász, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ, alnádor, hétszemélynök, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka (1801-1839), a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztes kitüntetettje. Meghalt 1841. április 20-án.
Itt született 1755-ben Péchy Mihály építész, a debreceni Református Nagytemplom tervezője.
Itt született 1895. augusztus 13-án Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó.
Itt született 1940. június 9-én Kapcsa János festő.

Források[szerkesztés]

Borovszky Sámuel: Bihar vármegye.
Nagy Gergő: Álmosd régészeti korszakai

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ A települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
↑ ^a ^b Álmosd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
↑ Megfújta a községi bojlert a polgármester, lebukott, felmentették, de ma ismét elindul a posztért. 24.hu, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora^{[halott link]}

További információk[szerkesztés]

Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd. A költő születésének 200. évfordulóján megnyílt állandó kiállítás vezetője; kiállításrend., szerk. Keresztesné Várhelyi Ilona, bev. Szuromi Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 1990
Kölcsey Ferenc álmosdi évei; szerk. Hamar Péter; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1999
Vajda Mária: Álmosd; szerk. Selmeczi László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18. A Bocskai-szabadságharc, az álmosdi csata és a hajdúk letelepítése 400. évfordulójának megünneplése. Kismarja, 2004. június 20.; szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka; Érmellékért Közhasznú Egyesület, Létavértes, 2004
Határon átnyúló együttműködés elősegítése. Vendégvárók, partnerkapcsolatok lehetőségei az Érmelléken; szerk. Túróczi Barnabás, Nyíri Arnold, Fekete Miklós; Önkormányzat, Létavértes, 2005
Zarándokfüzet. Ifjúsági gyalogos zarándoklat a "kiengesztelődés" jegyében. Álmosd – Máriapócs, 2006. augusztus 6-11.; Örökségünk, Nyíregyháza, 2006
Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd; kiállításrend., szerk. Lakner Lajos, háztörténet Angyal László; Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2007
Társasági élet Álmosdon innen, Csekén túl. Válogatás az 1988–2008 közötti húsz év nyilatkozatai, avató- és emlékbeszédei köréből; szerk., jegyz. Csorba Sándor; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 2010 (A Kölcsey Társaság füzetei)
Álmosd; Önkormányzat, Álmosd, 2011
Álmosdi képes krónika, 1-2.; Önkormányzat, Álmosd, 2013–2014
Gondviselés. Álmosdi Református Egyházközség. 10 év visszatekintés; Buzás Árpád, Álmosd, 2016
Álmosdi szakácskönyv. Régmúlt és jelen népi ételkülönlegességei; Önkormányzat, Álmosd, 2016
Nagy Gergő: Almus terra avagy Álmosd földben rejlő története; szerzői, Álmosd, 2018