Álmosd
| Álmosd | |||
.jpg) | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4285 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1672 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Álmosd
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″ | |||
Álmosd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Álmosd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Álmosd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a megyeszékhely Debrecentől 35 kilométerre kelet-délkeletre, Létavértestől 9 kilométerre északkeletre.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bagamér, északnyugat felől Újléta, nyugat felől pedig Kokad; csak kis híja van annak, hogy nem határos északnyugat vagy délnyugat felől még Létavértessel is. Határszéle kelet és dél felől mintegy 7 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Székelyhíd (Săcueni).
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton közelíthető meg, a Vámospércs-Bagamér-Létavértes közti 4806-os úton. Déli határszélét érinti még a 4814-es út is, melynek határátkelőhelye is van Székelyhíd felé.
Története[szerkesztés]
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Álmosd és környéke már az őskortól lakott volt. A késő rézkori Baden-kultúra, a kortárs Coțofeni-kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta kultúra (La Tène-kultúra) emlékei és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek, valamint Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket is előkerültek.
Első ismert írásos említése 1261-ből való (Almus). Neve az egykori Álmos (Almus) személynév d-képzős változata. Régen többféle változatban írták: Alumas, Almuz, Almus és Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.
1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet adott a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokolta Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is volt itt birtoka.
A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.
1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).
Az 1600-as évek után több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy család.
A nemesítéseknek köszönhetően a 18-19. században Álmosd kisnemesi településsé vált (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején az itt élők egyharmada elpusztult. A település görögkatolikus vallású lakosainak román és rutén ősei a pestisjárvány után települtek be Álmosdra.
A 20. század elején a Fráter és a Bay, majd a Fekete családnak voltak itt birtokai.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Farkas Pál | független[3] | |
| 1994–1998 | független[4] | ||
| 1998–2002 | független[5] | ||
| 2002–2006 | független[6] | ||
| 2006–2010 | független[7] | ||
| 2010–2014 | Köteles István | független[8] | |
| 2014–2018 | Fidesz-KDNP[9] | Hivatalától megfosztva: méltatlanság[10] | |
| 2018–2019 | Tóth Sándor | független[11] | Időközi választás 2018. január 28.[12] |
| 2019-től | független[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 1672 | 1663 | 1653 | 1672 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kölcsey Ferenc Emlékház a Kölcsey Ferenc utca 11. sz alatt.[1]. Születése után egy ideig Álmosdon élt, majd tanulmányait befejezve 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc. A településen lévő családi birtokon később is gyakran megjelent.
- Mucsi Mihály Kovácsműhely. Kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel. A kiállítás a Rákóczi Ferenc utca 2. szám alatt található. [2]
- Református templom a 13–14. századból, többször átépítve
- Dobó-fal, erődfal jellegű téglafal a református templom előtt
- Görögkatolikus templom: 1850-ben épült.
- Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
- Emlékmű az álmosdi csata színhelyén
- Post-Mail-Art Múzeum a Kölcsey Ferenc utca 26. szám alatt [3]
- Névtelen hajdú szobra az Arany János utca sarkán
- I. világháborús emlékmű a templomkertben
- II. világháborús emlékmű a Bőgőnél, a mai buszfordulónál
- Joseph Kádár Gyűjtemény és Falumúzeum, a Fő utca 7. szám alatt
- Millenniumi Emléktábla a Dobó-falon
- Miskolczy-kúria és arborétum, a Táncsics utca 22. szám alatt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1753. november 14-én Péchy Imre jogász, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ, alnádor, hétszemélynök, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka (1801-1839), a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztes kitüntetettje. Meghalt 1841. április 20-án.
- Itt született 1755-ben Péchy Mihály építész, a debreceni Református Nagytemplom tervezője.
- Itt született 1895. augusztus 13-án Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó.
- Itt született 1940. június 9-én Kapcsa János festő.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Sámuel: Bihar vármegye.
- Nagy Gergő: Álmosd régészeti korszakai
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ A települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Megfújta a községi bojlert a polgármester, lebukott, felmentették, de ma ismét elindul a posztért. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Álmosd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk[szerkesztés]
- Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd. A költő születésének 200. évfordulóján megnyílt állandó kiállítás vezetője; kiállításrend., szerk. Keresztesné Várhelyi Ilona, bev. Szuromi Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 1990
- Kölcsey Ferenc álmosdi évei; szerk. Hamar Péter; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1999
- Vajda Mária: Álmosd; szerk. Selmeczi László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18. A Bocskai-szabadságharc, az álmosdi csata és a hajdúk letelepítése 400. évfordulójának megünneplése. Kismarja, 2004. június 20.; szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka; Érmellékért Közhasznú Egyesület, Létavértes, 2004
- Határon átnyúló együttműködés elősegítése. Vendégvárók, partnerkapcsolatok lehetőségei az Érmelléken; szerk. Túróczi Barnabás, Nyíri Arnold, Fekete Miklós; Önkormányzat, Létavértes, 2005
- Zarándokfüzet. Ifjúsági gyalogos zarándoklat a "kiengesztelődés" jegyében. Álmosd – Máriapócs, 2006. augusztus 6-11.; Örökségünk, Nyíregyháza, 2006
- Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd; kiállításrend., szerk. Lakner Lajos, háztörténet Angyal László; Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2007
- Társasági élet Álmosdon innen, Csekén túl. Válogatás az 1988–2008 közötti húsz év nyilatkozatai, avató- és emlékbeszédei köréből; szerk., jegyz. Csorba Sándor; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 2010 (A Kölcsey Társaság füzetei)
- Álmosd; Önkormányzat, Álmosd, 2011
- Álmosdi képes krónika, 1-2.; Önkormányzat, Álmosd, 2013–2014
- Gondviselés. Álmosdi Református Egyházközség. 10 év visszatekintés; Buzás Árpád, Álmosd, 2016
- Álmosdi szakácskönyv. Régmúlt és jelen népi ételkülönlegességei; Önkormányzat, Álmosd, 2016
- Nagy Gergő: Almus terra avagy Álmosd földben rejlő története; szerzői, Álmosd, 2018
|
