Álmosd

	Álmosd
	Református templom
	; Álmosd címere
	; Álmosd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Köteles István
Irányítószám	4285
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1653 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	46,09 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Álmosd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″
	Álmosd Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Álmosd témájú médiaállományokat.

Álmosd község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re található.

Története[szerkesztés]

Álmosd régészeti emlékei alapján a község és annak környéke már az őskortól az Árpád-korig lakott volt. A késő rézkori Baden kultúra, a kortárs Coțofeni kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta (LaTéne C) és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek is előkerültek. Az Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket nem is említve.

Az első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokola Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is birtoka.

A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.

A nemesítéseknek köszönhetően a 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.

Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.

A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc [1]
Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel [2]
Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
Görög katolikus templom: 1850-ben épült.
Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
Emlékmű az álmosdi csata helyén
Post-Mail-Art Múzeum [3]