Derecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Derecske
Derecske címere
Derecske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Derecskei
Jogállás város
Polgármester Bakó István Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4130
Körzethívószám 54
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 8734 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 83,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 103,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Derecske (Magyarország)
Derecske
Derecske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″
Derecske (Hajdú-Bihar megye)
Derecske
Derecske
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Derecske weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Derecske témájú médiaállományokat.

Derecske város Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re, a 47-es számú főútvonal mentén fekszik. 

Története[szerkesztés]

Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú-Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros 1991. január 1-től újra városi rangra emelkedett.

Derecske ősrégi közösség, a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Jelentős országos esemény helyszíne volt Derecske, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.

Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.

Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.

A második világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt. A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá tették az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát.

Átalakult a település centruma is, megjelentek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a későbarokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit.

A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es számú főút (M47) melletti fekvése.

A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani.

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival Mátraderecskével, Székelykeresztúrral, Nagyszalontával, Bánffyhunyaddal, a felvidéki Dereskkel és a lengyelországi Koszycevel.

Az 1990-es években épült a város mentőállomása, valamint a sport- és városi rendezvényeknek helyszínt adó sportcsarnok. Derecske városának van bölcsődéje, óvodája, általános és középiskolája, valamint művészeti iskolája. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, középiskolája, művészeti iskolája, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz. Köszönhetően az Európai Unió által finanszírozott beruházásoknak, Derecske városában számos fejlesztés megvalósult az utóbbi években. Többek között a város egész területén csatornahálózat épült ki, javult az ivóvíz minősége, valamint az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítése is végbement.

A város kapcsolatrendszere[szerkesztés]

Gazdasági kapcsolatok[szerkesztés]

  • Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás
  • Derecskei Járás települései
  • A kistérségi településekkel való szoros együttműködés, az egyes területeken való közös feladatellátás fontos elemét képezi a város kapcsolatrendszerének.

Szakmai szervezeti és egyesületi kapcsolatok[szerkesztés]

  • Magyar Önkormányzatok Szövetsége
  • Bihari Hajdúvárosok Szövetsége
  • Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

Intézmények[szerkesztés]

Nevelési, oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde
  • Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
  • Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium

Szociális intézmények[szerkesztés]

  • Derecskei Család-és Gyermekjóléti Központ
  • Szakosított Ellátást Végző Központ
  • Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.
  • Szociális Szolgáltató és Információs Központ

Kulturális intézmények[szerkesztés]

  • Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár
  • Derecske Város Közgyűjteménye
  • Tájház

Testvértelepülések[szerkesztés]

  • Mátraderecske (Magyarország)
  • Székelykeresztúr (Románia)
  • Nagyszalonta (Románia)
  • Deresk (Szlovákia)
  • Koszyce (Lengyelország)
  • Bánffyhunyad (Románia)

Helyi értékek[szerkesztés]

Derecskei Települési Értéktárba felvett értékek listája

Érték megnevezése Érték besorolása Egyéb megjegyzés
1. Hagymafesztivál a derecskei Jóbarátok Nyugdíjas Klubban Agrár-és élelmiszergazdaság
2. A hagymatermesztés története Derecskén Agrár-és élelmiszergazdaság
3. Derecskei rátétes szűr és szűrrátétes (Porkoláb Ferenc népi iparművész munkássága) Kulturális örökség Ezen két helyi értéket egyként kezelve a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár felvette a megyei értékek közzé Derecskei szűrrátét néven.
4. Derecskei szűrrátét-készíti Sárközi Béla Józsefné sz. Kovács Margit-aki ennek továbbéltetője (Sárközi Béla Józsefné népi iparművész munkássága) Kulturális örökség
5. Szatmári Ferenc kosárfonó népi iparművész munkássága Kulturális örökség
6. Barta József fafaragó népi iparművész munkássága Kulturális örökség
7. Csécsi Lajos könyve Derecske népi építészeti emlékei címmel Épített környezet
8. Derecskei női kisbunda Kulturális örökség
9. Derecskei Aranyak Sport
10. Derecskei betlehemes játék Kulturális örökség
11. Derecskei disznótor Agrár-és élelmiszergazdaság, Kulturális örökség és turizmus kategóriák
12. Országosan kiemelt minősítést kapott derecskei gyermektánc koreográfiák (Csik Istvánné munkássága) Kulturális örökség
13. Fejfás temetkezés a 19-20. századi derecskei református temetőkben Kulturális örökség
14. A Derecskei Gyümölcsös 100%-ban natúr, környezettudatos, ősi magyar hagyományokra épülő kertgazdálkodásból származó népszerű termékcsalád Agrár- és élelmiszergazdaság
15. A több száz éves múlttal bíró derecskei kertgazdálkodás Bold Agro által képviselt hagyományőrző innovációja Agrár- és élelmiszergazdaság

Derecskei LSE[szerkesztés]

A Derecskei LSE (másképpen Derecskei Sport Kör, vagy: FC Derecske) a Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokságban szerepel. A klubot 1999-ben alapították. Sok éves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt. [3]

Szerepelt a Hajdú-Bihar megyei I. osztályban 2013 és 2016 években.

A csapathoz kapcsolható a Derecskei LSE II csapata is. A Derecskei LSE klub színei a zöld és a fehér. Derecskei LSE korábban 1925 és 1945 között Derecskei MOVE Sport Egylet volt. Majd 1945-től lett Derecskei SE. 1948-tól Derecskei Dolgozók SE. Derecskei Állami Gazdasági Dolgozók SE lett 1950-ben. Derecskei Állami Mezőgazdasági Gépjavító SE lett 1951-ben.

Derecskei Sport Kör lett 1952-ben. Hívták a csapatot Derecskei Traktor SK-nak is. Derecskei MEDOSZ SE lett 1953-ban. Derecskei Petőfi SE lett 1969-ben. FC Derecske is volt. Makd Derecskei Sportintézmény nevet kapta meg 1994-ben. Derecskei Városi Sportintézmény SE lett 1995-ben. Derecskei SE 1997-től 1999-ig. Derecskei Labdarúgók Sportegyesülete volt 1999-től.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Itt halt meg[szerkesztés]

  • 1891. szeptember 19-én Éder János katolikus pap, akinek 1845-ben Nagyváradon megjelent egy írása.[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Derecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarfutball.hu csapatbemutató
  4. Gyászjelentés
  5. Szinnyei József: Éder János

További információk[szerkesztés]