Bocskaikert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bocskaikert
Légi fotó
Légi fotó
Bocskaikert címere
Bocskaikert címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúhadházi
Jogállásközség
PolgármesterSzőllős Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4241
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség3999 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség291,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″
Bocskaikert (Hajdú-Bihar vármegye)
Bocskaikert
Bocskaikert
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Bocskaikert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocskaikert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bocskaikert község Hajdú-Bihar vármegye Hajdúhadházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A 4-es számú főút, illetve a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett terül el, Hajdúhadháztól 4 km-re, Bodaszőlőtől 5 km-re, Debrecen-Pallagtól 9 km-re. Településszerkezete sakktáblaszerű.

Története[szerkesztés]

1899. február 21-én alapították meg Bocskaikertet, mint hegyközséget. Ekkor szőlőt és gyümölcsöt termesztettek a területen. Első tulajdonosai Poroszlay László debreceni bankigazgató, kormányfőtanácsos és néhány ismerőse voltak. Ezután sorra gyarapodott a tulajdonosok száma. Elsősorban Debrecen tehetősebb polgárai vették igénybe pihenés, nyaralás céljából.

Elsőként a debreceni felsőosztály építtetett villákat és lakóházakat Bocskaikertben, és elsősorban azok a rangosabb polgárok költöztek ki ide, akiknek komolyabb érdekeltségük volt az akkor még fejletlen, mezőgazdasági övezetként működő, ma Hajdúhadházként ismert település területén. A várostól messze eső Bocskaikert erdőségével, jó levegőjével vonzotta az embereket, így hamarosan az építési telkek, később lakóházak és üdülők kezdték benépesíteni ezt a területet. 1988-ban vezették be a településen a vezetékes vízellátást, korábban ásott kutak biztosították a vizet.

1992. november 8-án Bocskaikert lakosai népszavazáson döntött arról, hogy saját települést szeretnének alakítani saját önkormányzattal. Ekkor a nyilvántartott lakosság 1295 fő volt.

1993. október 15-én nyilvánította önálló községgé Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. 2001 óta van nyilvántartva a magyar helységnevek között. Addig elsősorban nagyobb szőlőbirtokok voltak a település körül, miközben a falu központjában megindult egy kellemes, dinamikusan fejlődő polgári közösség kibontakozása. Jelenleg inkább alvóváros, szinte minden telken lakóház van, sokan költöztek ki Debrecenből, de munkájuk miatt reggelente visszajárnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1994–1998 Dr. Gyarmathy Kálmán független[3]
1998–2002 független[4]
2002–2006 független[5]
2006–2010 Szőllős Sándor Fidesz[6]
2010–2014 Fidesz[7]
2014–2018 Fidesz-KDNP[8]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3081
3118
3192
3897
3957
3999
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 26,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 5%, felekezeten kívüli 25,5% (32,8% nem válaszolt).[10]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, ruszinnak és ukránnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 7,8% római katolikus, 4,9% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 24,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Poroszlay-kúria, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az épületet Poroszlai Albert hajdúhadházi lakos a 20. század elején építette saját tervei alapján. A négyszobás villa az 1980-90-es években általános iskolaként szolgált.

Nevezetességek[szerkesztés]

Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása van.

Híres írók, művészek is alkottak itt. Németh László író 1942 és 1946 között élt itt. A róla elnevezett utca és az egykori háza őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a házon elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is csendességet talált alkotásaihoz. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen. Bocskaikert nevezetessége továbbá az óvoda egykori épülete, amelyet mára már a nagy létszám miatt bővítettek. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Dugó csárda néven működött az 1920-as évek elejéig, ezután iskolává alakították. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet a mai napig nem találtak.

A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A településen élők egy kis része a jó termőföld miatt saját magának termel. Az utcákon járva, néhol kisebb-nagyobb fóliasátrakat is láthatunk.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  5. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  7. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  8. ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  9. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  10. ↑ Bocskaikert Helységnévtár
  11. ↑ Bocskaikert Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Hajdúböszörmény Hajdúhadház Tiszti-lakótelep
Józsa

Észak
Nyugat  Bocskaikert  Kelet
Dél

Hajdúsámson
Pallag Debrecen Dombostanya
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bocskaikert&oldid=26707680”