Bocskaikert

Bocskaikert
Légi fotó
Bocskaikert címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúhadházi
Jogállás	község
Polgármester	Szőllős Sándor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4241
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	4191 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	291,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″47.6457, 21.6614
Bocskaikert Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Bocskaikert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocskaikert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bocskaikert község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járásban.

Fekvése

A 4-es és 354-es főutak, illetve a Budapest–Záhony-vasútvonal mellett fekszik, Debrecen-Pallagtól 9 km-re északra, Hajdúhadháztól 4 km-re délre, Bodaszőlőtől 5 km-re keletre. Településszerkezete sakktáblaszerű.

Története

Bocskaikertet mint hegyközséget 1899. február 21-én alapították. Ekkor szőlőt és gyümölcsöt termesztettek területén. Első tulajdonosai Poroszlay László debreceni bankigazgató, kormányfőtanácsos és néhány ismerőse voltak. Később sorra gyarapodott a tulajdonosok száma. Elsősorban Debrecen tehetősebb polgárai vették igénybe pihenés, nyaralás céljából.

Elsőként a debreceni felsőosztály építtetett villákat és lakóházakat Bocskaikertben, és főleg azok a rangosabb polgárok költöztek ki ide, akiknek komolyabb érdekeltségük volt a közeli, akkor még fejletlen, mezőgazdasági övezetként működő, ma Hajdúhadház nevű település területén. A várostól távoli Bocskaikert erdőivel, jó levegőjével vonzotta az embereket, s az építési telkek, lakóházak és üdülők egyre szaporodtak. 1988-ban a vezetékes vízellátás is kiépült, és felváltotta a korábbi ásott kutakat.

1992. november 8-án Bocskaikert lakosai népszavazáson döntöttek arról, hogy saját települést alakítanak saját önkormányzattal. A nyilvántartott lakosok száma ekkor 1295 volt.

A községet hivatalosan Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke 1993. október 15-én nyilvánította önállóvá, s 2001 óta szerepel a magyar helységnevek között. A település körül elsősorban szőlőbirtokok vannak, központjában pedig fokozatosan kialakult egy dinamikusan fejlődő polgári közösség.

Jelenleg inkább alvóváros, szinte minden telken lakóház van, sokan költöztek ki Debrecenből, de munkájuk miatt reggelente visszajárnak a városba.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet(ek)
1994–1998	Dr. Gyarmathy Kálmán	független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Szőllős Sándor	Fidesz
2010–2014		Fidesz
2014–2018		Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024–		Fidesz-KDNP

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	3081	3118	3192	3897	3957	3999	4118	4191
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 26,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 5%, felekezeten kívüli 25,5% (32,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, ruszinnak és ukránnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 7,8% római katolikus, 4,9% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 24,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).

Látnivalók

• Poroszlay-kúria, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az épületet Poroszlai Albert hajdúhadházi lakos a 20. század elején építette saját tervei alapján. A négyszobás villa az 1980-90-es években általános iskolaként szolgált.

Nevezetességek

Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása van.

Híres írók, művészek is alkottak itt. 1942 és 1946 között itt élt Németh László író. A róla elnevezett utca és egykori háza is őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a volt házán elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is itt találta meg az alkotáshoz szükséges csendet. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen.

Bocskaikert nevezetessége az óvoda egykori épülete is, amelyet a nagy létszám miatt bővíteni kellett. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Az 1920-as évek elejéig Dugó csárda néven működött, akkor alakították át iskolává. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet azonban a mai napig nem találtak.

A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Gazdaság

A kertekben kisebb-nagyobb fóliasátrak láthatók: a jó termőföldön a településen élők közül sokan zöldséget termesztenek saját fogyasztásra.

További információk

• Bocskaikert község önkormányzatának honlapja
• Lőrincz János: Bocskaikert születése