Mezőpeterd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőpeterd
Mezőpeterd címere
Mezőpeterd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Pap Miklós[1]
Irányítószám 4118
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 599 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőpeterd (Magyarország)
Mezőpeterd
Mezőpeterd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 03″, k. h. 21° 37′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 03″, k. h. 21° 37′ 24″
Mezőpeterd (Hajdú-Bihar megye)
Mezőpeterd
Mezőpeterd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Mezőpeterd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőpeterd témájú médiaállományokat.

Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében.

A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is. Autóbuszközlekedés Berettyóújfalu, Váncsod illetve Biharkeresztes irányába. Mellette halad el a MÁV 101-es vasútvonala Püspökladány – Biharkeresztes – (Nagyvárad) között. Ez szintén nemzetközi tranzit útvonal.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.

Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.

Népcsoportok[szerkesztés]

A korábban magyar lakosságú falu a 18. századtól kezdve sokáig román többségű település volt. Az 1880-as népszámlálás adatai alapján Mezőpeterd lakosságának 60%-a román, 40%-a magyar volt. Trianon után a román lakosság igen gyors ütemű asszimilálódása indult meg, mely Mezőpeterden kívül még több tucat másik kelet-magyarországi települést is érintett. Ennek eredményeképpen a 20. század végére a mezőpeterdi románság szinte teljesen felszívódott, 1990-ben már csak 4 fő vallotta magát románnak a településen.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2000-es években újraszerveződő román kisebbségi önkormányzat munkásságának köszönhetően elindult egy lassú visszatérés az elveszett kultúrához, melynek eredményeképp a 2011-es népszámlálás adatai alapján (amikor egyvalaki már több nemzetiséget is megjelölhetett) újra 63 fő vallotta magát románnak Mezőpeterden, ez a falu lakosságának 12%-a.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén).
  • Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. században (Petőfi utca).
  • Református imaház (Bem utca).
  • A Gázsi család kriptája az 1800-as évekből, a temető elején (Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben).
  • I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca eleje).
  • Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén).
  • Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt.
  • Kis helytörténeti gyűjtemény (egykori használati tárgyak gyűjteménye, Petőfi utca)
  • Gázsy János Faluház, Teleház és Polgárőr-iroda (Petőfi utca)
  • Polgármesteri hivatal (Jókai utca)
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]