Komádi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komádi
Komádi címere
Komádi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Jogállás város
Polgármester Tóth Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4138
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 5421 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 144,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komádi (Magyarország)
Komádi
Komádi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″
Komádi (Hajdú-Bihar megye)
Komádi
Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Komádi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat.

Komádi város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km).

Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan.

Megközelítése[szerkesztés]

[3]

Története[szerkesztés]

Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comadnak, azaz Komádnak írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.
1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.
1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.
Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001 július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.

(Dr. Makai Sándor könyve alapján)

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Komádi vásár:

1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a Komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.

  • A TV-torony:

A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.

Ipara[szerkesztés]

  • A kendergyár:

Az 1800-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

  • Varroda:

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

  • Malom:

A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templom: 1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. Cím: Hősök tere
  • 184849-es emlékmű: Győrfi Lajos szobrászművész alkotása
  • Tv torony, magassága 185,5 méter, Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
  • A Sebes-Körös.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Komádi megszűnt állomás
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]