Komádi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komádi
Komádi TV torony (2017)
Komádi TV torony (2017)
Komádi címere
Komádi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
Jogállás város
Polgármester Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4138
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség5421 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület144,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komádi (Magyarország)
Komádi
Komádi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″
Komádi (Hajdú-Bihar megye)
Komádi
Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Komádi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat.

Komádi város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Zsáka és Furta [bár utóbbival a közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek], kelet felől Magyarhomorog, délkelet felől Biharugra, dél felől Zsadány, délnyugat felől Körösújfalu és Vésztő, nyugat felől Újiráz és Csökmő, északnyugat felől pedig Darvas. Kevés híja van annak, hogy nem határos a területe észak felől még Vekerddel, kelet felől Körösszakállal, nyugat felől pedig Szeghalommal is.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben mindkét végponti település, illetve a 47-es és a 44-es főutak felől is. Szomszédai közül Újirázzal a 4221-es, Körösújfaluval és Vésztővel a 4222-es, Magyarhomoroggal, Körösszakállal és Biharkeresztessel a 4215-ös út köti össze.

Közigazgatási területén áthalad a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, amelynek legalább két megállási pontja is volt itt, Dobaipuszta megállóhely és Komádi vasútállomás; előbbi a névadó településrésztől északra, utóbbi pedig a településközponttól bő két kilométerre délre, a Sebes-Körös túlpartján. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) azonban a vasútvonal ezen szakaszán megszűnt a személyforgalom.[4][5] [Még tisztázást kíván, de bizonyosnak tűnik, hogy Komádi területén volt Nagytótipuszta 1977 körül megszüntetett vasúti megállóhelye is.]

Története[szerkesztés]

Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comad formában jegyezték fel a település nevét. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.

1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923. novemberében kezdődött meg az 'áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.

Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944 március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001. július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.

(Dr. Makai Sándor könyve alapján)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Szabó György független[6]
1994–1998 független[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 Pénzes László független[9]
2006–2010 MSZP[10]
2010–2014 Tóth Ferenc Fidesz-KDNP[11]
2014–2019 Fidesz-KDNP[12]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A komádi vásár:

Az ismert források szerint 1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.

  • A TV-torony

A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű építménye. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. Közreműködésével valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.

Ipara[szerkesztés]

  • A kendergyár

Az 1800-as években alakult gyár többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

  • Varroda

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

  • Malom:

A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templom (Hősök tere): 1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való.
  • 184849-es emlékmű: Győrfi Lajos szobrászművész alkotása
  • Antenna Hungária Rt Komádi TV-állomás: hivatalosan 185,5 méter magas[14][15] Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
  • A Sebes-Körös.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Komádi megszűnt állomás
  5. Komádiba ismét vonattal?. [2018. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
  6. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  8. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  12. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  14. Komádi TV-torony, komadi.hu
  15. Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik Archiválva 2018. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu

További információk[szerkesztés]