Esztár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztár
Erdődy-kúria
Erdődy-kúria
Esztár címere
Esztár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Derecskei
Jogállás község
Polgármester Szécsi Tamás[1]
Irányítószám 4124
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 1335 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 43,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztár (Magyarország)
Esztár
Esztár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 21° 46′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 21° 46′ 27″
Esztár (Hajdú-Bihar megye)
Esztár
Esztár
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Esztár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztár témájú médiaállományokat.

Esztár község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, az Érmelléken, a Berettyó folyó mellett fekszik. Hajdú-Bihar megyében, a megyeszékhelytől, Debrecentől kb. 30 km-re, délkeletre, Berettyóújfalutól kb. 20 km-re, északkeletre, Pocsaj és Hencida között fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a Berettyóújfalu - Pocsaj közötti, 4812-es számú úton, vagy Debrecen felől a 4808-as úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton a MÁV 106-os számú, Debrecen-Sáránd-Nagykereki közötti vonalán érhető el, közös vasútállomása van Pocsajjal, Pocsaj-Esztár néven, a településtől kb. 1,5 km-re.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 4124 Esztár, Árpád u. 1.
  • Tel., fax: 54/414-081
  • E-mail: plgm@axelero.hu
  • Hivatalos honlap: www.esztar.hu

Története[szerkesztés]

Esztár és környéke már ősidők óta lakott hely. Határában sok kőkor-i és római kor-i lelet került napvilágra. Tőle nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi Regestrum-ban Yztharij alakban, mint Mihály úr birtoka, aki valószínűleg a bihar megyei birtokosok közt megtalálható palotai Czibak Mihály lehetett. Esztár település ugyanis a Czibak családdal rokon Sztári család ősi névadó fészke volt.

1453-ban a Sztári család pallosjogot is nyert a községre. Ekkor az egyik, e korból származó oklevél a települést Castellum Ztar néven írta le. 1464-ben Esztár már vámszedő hely is volt. 1552-ben birtokosa volt Esztári Farkas és Toldy Mihály is. 1566-ban a Balassa család, 1732-ben a Boldvay család, 1760-ban pedig gróf Bethlen Sámuel is birtokos volt itt.

Az 1800-as évek első felében pedig az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családoknak volt itt birtoka.

Esztárhoz tartoztak Virágoslapos, Csere, Körtvélyes és Kohár puszták is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi püspökség) Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint fília.

Esztár2.jpg

Görög katolikus egyház[szerkesztés]

A Hajdúdorogi egyházmegye Pocsaji parókiájához tartoznak a falu görög katolikus vallású lakosai.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartoznak Esztár evangélikus vallású lakosai.

Természeti értékek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Esztár1.jpg

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]