Nyüved
| Nyüved (Niuved) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Paptamási |
| Rang | falu |
| Községközpont | Paptamási |
| Irányítószám | 417052 |
| SIRUTA-kód | 27463 |
| Népesség | |
| Népesség | 208 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 217 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyüved témájú médiaállományokat. | |
Nyüved falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, Szalárdtól nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nyüved nevét az oklevelek már a 13. században említették Nyiveg néven. Első ismert birtokosai a 15. századból ismertek. Ekkor a Hunyady család, majd a Csáky család volt birtokosa.
A 18. század végén és a 19. század elején több birtokos osztozott rajta: így a Jurikay, Dobozy, Reviczky, Széles és Komáromy családok is. A 20. század elején Rigó Ferenc és idős Gálbory Sámuel birtoka volt.
A település régi helynevei közül a 20. század elején még ismert volt Somosdomb, Botfája, Farkasfája és Dékáll neve. A településhez tartozott még Kügy puszta is, mely a 13. században már község volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt. Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.
Nyüved a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Visky Ferenc lelkész nyüvedi tartózkodásáról írják: "a kollektivizálás kellős közepén egyszer csak az egész falu úgy dönt, hogy mostantól Jézus lesz itt a főnök. (...) ez Nyüveden történt és jegyzőkönyv is született az esetről. Megtaláltam ezt a jegyzőkönyvet, nagy örömömre. Beszögezték a templom ajtaját, az le is van írva a jegyzőkönyvben, hogy hogyan."[1]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma – 1830-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek. konyvesmagazin.hu. Könyves Magatin (Hozzáférés: 2022. október 3.)

