Nyüved

Nyüved (Niuved)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Paptamási
Rang	falu
Községközpont	Paptamási
Irányítószám	417052
SIRUTA-kód	27463
Népesség
Népesség	208 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	217
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 02″, k. h. 21° 53′ 43″47.233798, 21.895297
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyüved témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nyüved falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Szalárdtól nyugatra fekvő település.

Története

Nyüved nevét az oklevelek már a 13. században említették Nyiveg néven. Első ismert birtokosai a 15. századból ismertek. Ekkor a Hunyady család, majd a Csáky család volt birtokosa.

A 18. század végén és a 19. század elején több birtokos osztozott rajta: így a Jurikay, Dobozy, Reviczky, Széles és Komáromy családok is. A 20. század elején Rigó Ferenc és idős Gálbory Sámuel birtoka volt.

A település régi helynevei közül a 20. század elején még ismert volt Somosdomb, Botfája, Farkasfája és Dékáll neve. A településhez tartozott még Kügy puszta is, mely a 13. században már község volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt. Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.

Nyüved a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Visky Ferenc lelkész nyüvedi tartózkodásáról írják: "a kollektivizálás kellős közepén egyszer csak az egész falu úgy dönt, hogy mostantól Jézus lesz itt a főnök. (...) ez Nyüveden történt és jegyzőkönyv is született az esetről. Megtaláltam ezt a jegyzőkönyvet, nagy örömömre. Beszögezték a templom ajtaját, az le is van írva a jegyzőkönyvben, hogy hogyan."

Nevezetességek

• Református temploma – 1830-ban épült.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.