Érsemjén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érsemjén (Șimian)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang község
Beosztott falvak Érkenéz, Érselénd
Polgármester Balazsi József
Irányítószám 417545
SIRUTA-kód 31342
Népesség
Népesség 2480 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2184
Község népessége 3876 (2011)[2]
Népsűrűség 44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,74 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érsemjén (Románia)
Érsemjén
Érsemjén
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 22° 05′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 22° 05′ 21″
Érsemjén weboldala

Érsemjén (románul: Șimian): falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, Érkenéz és Érselénd tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Az Érmelléken, Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Semjén személynévből származik. Előfordul Érsemlyén írásmóddal is. (Lásd: Pásztor Emil: Érsemlyén vagy Érsemjén?)

Története[szerkesztés]

1321-ben Wysimean néven említik először.

Érsemjén a 14. század elején Simián és Újsimián néven, mint a Balogsemjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is. 1445-ben a falu a Zólyomi család birtoka volt. 1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le. 1560-ban a Makófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt. Itt született Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én.

Az 1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal:

„Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX.”

A szobor felállításának költségét Krajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.

A település közelében, attól keletre feküdt egykor Kincse, mára elpusztult település is.

Kincse[szerkesztés]

Kincse (Küncsej) nevét 12911294 között említette először oklevél Kunchey néven, mikor Kunchey falu első fizetéskor 24 kepe tizedet adott a püspöknek.

1338-ban Kynche, 1489-ben Kencse, 1342-ben Kenche néven írták.

1318-ban egy oklevél szerint a kincsei nemesek Lecsméren vettek földet, majd 5 évvel később, 1323-ban ugyanők eskütársként szerepeltek.

1323-ban említette oklevél Johanes fia Mauritii de Kenche, valamint Thomas' dictus Nakas nob. de Kenche nevét, majd 1338-ban Pauli dicti Nakas Kynche volt említve.

A későbbiekben neve többet nem szerepelt, valószínűleg elpusztult.

Kincse nevét 1864-ben Pesty Frigyes is említette, mint Érsemjén határában levő helynevet.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt. 2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]