Hegyközszáldobágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyközszáldobágy (Săldăbagiu de Munte)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Hegyközpályi
Irányítószám 417167
SIRUTA-kód 28442
Népesség
Népesség773 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság645 [2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyközszáldobágy (Románia)
Hegyközszáldobágy
Hegyközszáldobágy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 05′ 23″, k. h. 21° 58′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 23″, k. h. 21° 58′ 32″

Hegyközszáldobágy (románul: Săldăbagiu de Munte) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hegyközszáldobágy neve 1465-ben tűnik fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, majd a későbbiekben azonban a váradi püspökség birtokaként szerepelt, amely birtokosa volt még az 1800-as évek elején is.

A település a török hódoltság és Várad ostromai alatt nem pusztult el.

1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagy része leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1830-ban készült el.

1849 után a püspökség birtoka majdnem mind erdő volt, 1800-as évek elején a püspökségen kívül részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.

Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.

1910-ben 851 lakosából 850 magyar, 1 román nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1830-ban épült.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.