Tasádfő
| Tasádfő (Tășad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Drágcséke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drágcséke |
| Irányítószám | 417263 |
| SIRUTA-kód | 29387 |
| Népesség | |
| Népesség | 1449 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Tasádfő
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 56′ 00″, k. h. 22° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 00″, k. h. 22° 08′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tasádfő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tasádfő (Tășad), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Tasádfő nevét 1508-ban említették először Thasadfew néven.
1808-ban, 1888-ban és 1913-ban Tassádfő néven írták. Tasádfő egykor a Thelegdy család birtokai közé tartozott. 1503-ban Thelegdy István kapott rá új adománylevelet. A 19. század elején báró Vay Imre, Tokody József és Imre voltak birtokosai, a 20. század elején pedig dr. Vári Szabó Béla és Bige Gyula volt itt a nagyobb birtokos. A falu határában két rommaradvány is látható volt még a 20. század elején is. Az egyiket, a török időkbeli várszerű erődnek tartották, míg a másikat templomrom lehet. Határában szép cseppkőbarlang és tó is van.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Tassádfő, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 12 római katholikus, 8 református, 790 óhitő lakossal, anyatemplommal. Birják a báró Vay örökösök és Tokody István, Imre, Kajetán urak és Tokody Lotti. Van itt egy régi vármaradvány is. | ” |
1910-ben 1359 lakosából 36 magyar, 1231 román, 90 cigány volt. Ebből 14 református, 1311 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma – 1780-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}
