Tasádfő
| Tasádfő (Tășad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Drágcséke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drágcséke |
| Irányítószám | 417263 |
| SIRUTA-kód | 29387 |
| Népesség | |
| Népesség | 1699 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 22° 07′ 31″46.937731°N 22.125158°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 22° 07′ 31″46.937731°N 22.125158°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tasádfő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tasádfő (Tășad), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Tasádfő nevét 1508-ban említették először Thasadfew néven.
1808-ban, 1888-ban és 1913-ban Tassádfő néven írták. Tasádfő egykor a Thelegdy család birtokai közé tartozott. 1503-ban Thelegdy István kapott rá új adománylevelet. A 19. század elején báró Vay Imre, Tokody József és Imre voltak birtokosai, a 20. század elején pedig dr. Vári Szabó Béla és Bige Gyula volt itt a nagyobb birtokos. A falu határában két rommaradvány is látható volt még a 20. század elején is. Az egyiket, a török időkbeli várszerű erődnek tartották, míg a másikat templomrom lehet. Határában szép cseppkőbarlang és tó is van.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Tassádfő, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 12 római katholikus, 8 református, 790 óhitő lakossal, anyatemplommal. Birják a báró Vay örökösök és Tokody István, Imre, Kajetán urak és Tokody Lotti. Van itt egy régi vármaradvány is.
1910-ben 1359 lakosából 36 magyar, 1231 román, 90 cigány volt. Ebből 14 református, 1311 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma – 1780-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
