Szaránd
| Szaránd (Sărand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskopács |
| Irányítószám | 417209 |
| SIRUTA-kód | 28861 |
| Népesség | |
| Népesség | 542 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 8 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szaránd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 22° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 22° 07′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szaránd (Sărand), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Király-erdő nyúlványai alatt, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől keletre, Tasádfő és Mezőszakadát közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szaránd Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette oklevél v. Zaram néven, Jenő határjárásában.
1249-ben t. Zaram 1332–1337 között Zaland, Zarad, Zarand, 1808-ban Zaránd, 1888-ban Száránd , 1913-ban Szaránd néven írták.
1249 előtt királyi birtok, 1249-ben IV. Béla király Geregye nemzetséghez tartozó Pál országbírónak adta.
1332-1337 közt a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a kalotai főesperességhez tartozott.
Az 1482 évi összeírásokban Zarand néven, a Macskásyak birtokaként említették.
1591-ben helmeczi Bábonyi Márton birtokaként említették, az 1800-as évek első felében pedig báró Radivojevich István tábornok és Thuolt József volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Szaránd, Bihar vármegyében, dombon, 410 óhitő lakossal, fa imaházzal, derék udvarházakkal. ... Birják báró Radivojevich István és Thuolt József. | ” |
Az 1900-as évek elején Telegdi József birtoka volt.
1910-ben 757 lakosából 9 magyar, 721 román volt. Ebből 749 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
Görögkeleti temploma a 18. század közepén épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}