Szaránd
| Szaránd (Sărand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskopács |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskopács |
| Irányítószám | 417209 |
| SIRUTA-kód | 28861 |
| Népesség | |
| Népesség | 511 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 22° 07′ 15″46.998285°N 22.120949°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 22° 07′ 15″46.998285°N 22.120949°E | |
 | |
 | |
Szaránd (Sărand), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő nyúlványai alatt, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől keletre, Tasádfő és Mezőszakadát közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szaránd Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette oklevél v. Zaram néven, Jenő határjárásában.
1249-ben t. Zaram 1332–1337 között Zaland, Zarad, Zarand, 1808-ban Zaránd, 1888-ban Száránd , 1913-ban Szaránd néven írták.
1249 előtt királyi birtok, 1249-ben IV. Béla király Geregye nemzetséghez tartozó Pál országbírónak adta.
1332-1337 közt a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a kalotai főesperességhez tartozott.
Az 1482 évi összeírásokban Zarand néven, a Macskásyak birtokaként említették.
1591-ben helmeczi Bábonyi Márton birtokaként említették, az 1800-as évek első felében pedig báró Radivojevich István tábornok és Thuolt József volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Szaránd, Bihar vármegyében, dombon, 410 óhitő lakossal, fa imaházzal, derék udvarházakkal. ... Birják báró Radivojevich István és Thuolt József.
Az 1900-as évek elején Telegdi József birtoka volt.
1910-ben 757 lakosából 9 magyar, 721 román volt. Ebből 749 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Görögkeleti temploma a 18. század közepén épült.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}