Mezőszakadát

Mezőszakadát (Săcădat)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Mezőszakadát
Rang	községközpont
Irányítószám	417430
SIRUTA-kód	30880
Népesség
Népesség	886 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 22° 08′ 06″47.044118, 22.134894
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőszakadát (románul Săcădat) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól mintegy 10 km-re keletre, Köröskisjenő mellett fekvő település.

Története

Szakadát Árpád-kori település, nevét már 1257-ben mint a Csanád nemzetség birtokát említették. 1466-ban prelidum Zakadath inter metas p-is Zabolch néven említette egy oklevél.

1508-ban már két Szakadát nevű település is volt egymás közelében: Alsozakadath, és Felsewzakadath.

1568-ban Thelegdy Miklós és Mihály a székelyek kapitánya, az erdélyi fejedelem törvényszéke előtt pert folytatnak birtokáért. Az 1800-as évek első felében a gróf Haller, a Szepesházy és a Szerdahelyi családok birtoka volt, a 20. század elején pedig Telegdy József és Brüll Lipótné volt birtokosa.

1851-ben Fényes Elek így írt a településről:

oláh falu Bihar vármegyében, Telegdhez 1/2 órányira, 564 óhitü lakossal, anyatemplommal, hegyes-völgyes határral, 30 7/8 urbéri telekkel. Birják gróf. Kornis Károly, Zomborky, özvegy Haller Jánosné, Kovács Imre.

A település a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye központi járásához tartozott. 1920-ban Románia része lett. A második bécsi döntés során újra Magyarország része lett, 1944-ben azonban visszakerült Romániához.

Lakossága

1910-ben 1335 lakosa volt, melyből 1233 román, 101 magyar és 1 fő német volt.

2002-ben 960 fő lakta, ebből 934 román, 20 cigány, 5 magyar és 1 szlovák volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma 1600 körül épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között