Drágota
| Drágota (Drăgoteni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarremete |
| Irányítószám | 417411 |
| SIRUTA-kód | 30737 |
| Népesség | |
| Népesség | 383 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Drágota
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drágota (Drăgoteni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegység alatt, a Bráje-patak mellett, Belényestől északnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Drágota nevét 1552-ben említette először oklevél Dragotha néven.
1808-ban Dragottyán, Dragotjani, 1851-ben Dragostyán, 1913-ban Drágota néven írták.
Drágota, Dragotyán földesura a görögkatolikus püspök volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Dragostyán, Bihar vármegyében, rónás helyen, 651 görögkatholikus lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 714 lakosából 6 magyar, 707 román volt. Ebből 188 görögkatolikus, 519 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma – a 18. század végén épült.
- Hímes tojás készítése (pöttyözés, pirosítás, festés) Drágotán: Húsvéti hagyomány, melyet a generációk egymásnak adnak tovább, és amely a Jézus Krisztus Feltámadását jelképezi. Drágotán széles körben űzik a kézművesség eme hagyományát a Húsvéti Ünnepek előtt, Nagypénteken pedig hímestojás készítő vetélkedőt rendeznek.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)