Ugrás a tartalomhoz

Drágota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drágota (Drăgoteni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségMagyarremete
Rangfalu
KözségközpontMagyarremete
Irányítószám417411
SIRUTA-kód30737
Népesség
Népesség335 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 22° 18′ 24″46.732146°N 22.306684°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 22° 18′ 24″46.732146°N 22.306684°E
SablonWikidataSegítség

Drágota (Drăgoteni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bihar-hegység alatt, a Bráje-patak mellett, Belényestől északnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Drágota nevét 1552-ben említette először oklevél Dragotha néven.

1808-ban Dragottyán, Dragotjani, 1851-ben Dragostyán, 1913-ban Drágota néven írták.

Drágota, Dragotyán földesura a görögkatolikus püspök volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Dragostyán, Bihar vármegyében, rónás helyen, 651 görögkatholikus lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.

1910-ben 714 lakosából 6 magyar, 707 román volt. Ebből 188 görögkatolikus, 519 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma – a 18. század végén épült.
  • Hímes tojás készítése (pöttyözés, pirosítás, festés) Drágotán: Húsvéti hagyomány, melyet a generációk egymásnak adnak tovább, és amely a Jézus Krisztus Feltámadását jelképezi. Drágotán széles körben űzik a kézművesség eme hagyományát a Húsvéti Ünnepek előtt, Nagypénteken pedig hímestojás készítő vetélkedőt rendeznek.

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]