Szászfalva
| Szászfalva (Măgești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417335 |
| SIRUTA-kód | 30078 |
| Népesség | |
| Népesség | 278 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szászfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 00′ 50″, k. h. 22° 26′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 50″, k. h. 22° 26′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szászfalva (Măgești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös jobb partján, Élesdtől délkeletre, Rikosd és Krajnikfalva közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szászfalva nevét 1508-ban Zazhaza néven említette először oklevél.
1552-ben Zazfalwa, 1622-ben Szászfalva néven írták.
1851-ben Fényes Elek történeti földrajzában írta a településről: "...Bihar vármegyében, hegyes-völgyes vidéken, 120 óhitű lakossal s anyatemplommal. Határa magának a helységnek kicsiny, hanem van itt egy vidék, melyben 10 falu, ugymint Szászfalva, Krajnijfalva, Duhnicsony, Gálosháza, Rikosd, Oláh-Kakucs, Birtzin, Rév és Sonkolyos közösen bír szántóföldeket, réteket, külön legelőt és roppant - mintegy 20.000 holdnyi - erdőséget. E közös tért bírják a váradi deák káptalan, gróf Batthyányi József és Vince, gróf Kornis Károly, gróf Haller Sándor, Servánszky János, Sándor és Erzsébet, Nemes Ádám, Áron János, stb. Magát Szászfalvát bírja a váradi deák káptalan."
1910-ben 248 lakosából 16 magyar, 232 román volt. Ebből 7 római katolikus, 229 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}