Szászfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászfalva (Măgești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségSzászfalva
Rang községközpont
Irányítószám 417335
SIRUTA-kód 30078
Népesség
Népesség268 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 27′ 00″
SablonWikidataSegítség

Szászfalva (Măgești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös jobb partján, Élesdtől délkeletre, Rikosd és Krajnikfalva közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szászfalva nevét 1508-ban Zazhaza néven említette először oklevél.

1552-ben Zazfalwa, 1622-ben Szászfalva néven írták.

1851-ben Fényes Elek történeti földrajzában írta a településről: "...Bihar vármegyében, hegyes-völgyes vidéken, 120 óhitű lakossal s anyatemplommal. Határa magának a helységnek kicsiny, hanem van itt egy vidék, melyben 10 falu, ugymint Szászfalva, Krajnijfalva, Duhnicsony, Gálosháza, Rikosd, Oláh-Kakucs, Birtzin, Rév és Sonkolyos közösen bír szántóföldeket, réteket, külön legelőt és roppant - mintegy 20.000 holdnyi - erdőséget. E közös tért bírják a váradi deák káptalan, gróf Batthyányi József és Vince, gróf Kornis Károly, gróf Haller Sándor, Servánszky János, Sándor és Erzsébet, Nemes Ádám, Áron János stb. Magát Szászfalvát bírja a váradi deák káptalan."

1910-ben 248 lakosából 16 magyar, 232 román volt. Ebből 7 római katolikus, 229 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]