Bisztraterebes
| Bisztraterebes (Chiribiș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tóti |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tóti |
| Irányítószám | 417582 |
| SIRUTA-kód | 31681 |
| Népesség | |
| Népesség | 712 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 22 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 20′ 31″47.311015°N 22.341840°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 20′ 31″47.311015°N 22.341840°E | |
 | |
Bisztraterebes (Chiribiș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Berettyó völgyében, Margittától délre, a Bisztra-patak bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bisztraterebes, Terebes Árpád-kori település. Nevét már 1219ben említette oklevél v. Terebus néven.
1312-ben p. Terebes, 1334-ben Therebes, 1450-ben, 1454-ben és 1475-ben Therebes, 1692-ben Terebezs, 1808-ban Terebes, 1808-ban Terebes h., Tiribis val., 1913-ban Bisztraterebes néven írták.
1312-ben p. Terebes a Gutkeled nemzetségbeli Drug unokáinak és a váradi káptalannak voltak itt birtokai.
1485-ben (Csokmóval együtt) mint Biharból Közép-Szolnok vármegyébe áthelyezett falvak voltak említve. Borovszky szerint e falu azonosnak látszik a Terebed nevü községgel, mely 1373-ban mint Domoszlay Miklós hevesi főispán birtoka szerepelt.
1416-ban a Zoárdfiak, 1450-ben a Dengelegiek és 1488-ban a Zólyomyak birtokai közé tartozott, később pedig a Fráter család volt a földesura, mely itt kastélyt is építtetett.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, 10 református, 200 óhitű lakossal, anyatemplommal. Szántó földjei meglehetős termékenyek ... Birják a Fráter és Baranyi családok.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görög keleti temploma - 1800 táján épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}