Margitta

	Margitta (Marghita, Margarethen)
	Református templom
	; Margitta címere
	; Margitta címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	város
Beosztott falvak	Genyéte; Magyarkéc;
Polgármester	Sas Adăscăliții Marcel (független)
Irányítószám	415300
SIRUTA-kód	26877
	Népesség
Népesség	13 871 fő (2011. okt. 31.) +/-
Magyar lakosság	5387
Község népessége	13 573 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	554,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Terület	24,46 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Margitta Pozíció Románia térképén
	é. sz. 47° 20′ 30″, k. h. 22° 19′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 30″, k. h. 22° 19′ 50″
	Margitta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Margitta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Margitta (keresztnév).

Margitta (románul: Marghita, németül Margarethen) municípium rangú város Bihar megye területén, Romániában.

Fekvése[szerkesztés]

Alig 30 km-re fekszik a magyar határtól, Bihar megye északkeleti részén.

Története[szerkesztés]

Margitta és környéke már a rézkorban is lakott hely volt, környékén gyakran találtak réz-, bronz- és vaskorból származó leleteket.

Első írásos említése 1352-ből maradt fenn, Margita néven. 1363-ban a neve már Margitta volt, de 1422-ben Margitfalvának nevezték az akkori birtokos, a Csáky család oklevele szerint. A Csákyaktól a Melki apátság (mölki) vette meg Margittát. 1520-ban a település vámszedőhely is volt. 1891-ben 4392 magyar lakosa volt. Itt volt a járási szolgabírói hivatalnak, járásbíróságnak és az adóhivatalnak székhelye, rendelkezett takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, ipartestülettel, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, valamint postatakarékpénztárral. Itt jelenik meg a „Margitta és Vidéke” című hetilap.

Az 1941-es népszámlálás adatait véve alapul, Bihar vármegyében Margitta (Nagyvárad, Érmihályfalva, Székelyhíd és Nagyszalonta mellett) a legfontosabb zsidó települési központok közé tartozott. Margitta zsidó lakossága 1.725 fő volt, a teljes lakosság 26,1%-a. A margittai zsidókat a második világháború alatt a hatályos magyar törvények szerint a Mezey fatelepre szállították, ahonnan 1944. május 24-én megsemmisitő táborba deportálták.^[3]

Margitta a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz. 1944-ben újra Romániához csatolták.

2003-ban kapott municípiumi rangot.^[4]

2002-ben 17 291 lakosából 9167 román, 7468 magyar (43,19%), 485 cigány és 171 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 15 134 lakosából 7800 román, 6930 magyar (45,8%), 314 cigány, 88 egyéb anyanyelvű, illetve nem nyilatkozott.^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A gróf Csáky család 18. századi kastélya, amely a régi római-katolikus templommal átellenben állt, 1950-ben részben lebontották. Anyagának egy részéből épült ugyanitt a város polgármesteri hivatala.^[6]
Római katolikus temploma 1722-ben épült, ekkor alakult újra a margittai katolikus közösség. az egykori Csáky-kastéllyal szemközt állt. A kommunizmus idején a jelentős betelepülés folytán a város katolikus lakossága megnövekedett, ezért 1993-ban egy új katolikus templom építése is megkezdődött, amelyet 2000-ben avattak fel.
Református temploma 18. századi, 16-17. századi alapokon épült.
Híres termálfürdője, amely azonban az utóbbi időben egyre népszerűtlenebb.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1844. március 31-én Krecsányi Ignác színigazgató.
Itt született 1876. november 9-én Pásztor Mihály újságíró.
Itt született 1878-ban Horváth János irodalomtörténész, aki 1911-ben Margittán fogadta barátját, Ady Endrét.^[7]
Itt született 1886-ban Fóris Lajos közgazdász.
Itt született 1892. december 12-én Bónyi Adorján író, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
Itt született 1894-ben Fémes László író, színműíró, újságíró.
Itt született 1895-ben Ákom Lajos orgonaművész, zeneszerző.
Itt született 1906. november 4-én Horváth Imre költő.
Itt született 1907. január 2-án Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő, tanító.
Itt született 1912-ben Zakar András római katolikus lelkész.
Itt született 1925. június 4-én Harag György a romániai színház Európa-szerte elismert mestere, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője.
Itt született 1929. június 25-én Gyarmati István színművész.
Itt született 1935. október 23-án Réthy Károly geológus.
Itt született 1939. január 31-én Tolna Éva költő, művelődésszervező.
Itt született 1945. november 7-én Wilhelm Sándor biológiatanár, biológiai szakíró.
Itt született 1959. január 16-án Könczei Árpád zeneszerző, táncművész, szerkesztő.
Itt született 1966. június 4-én Bereczki Csaba filmrendező, forgatókönyvíró, producer.
Itt született 1973-ban Cseke Attila romániai magyar politikus, korábbi egészségügyi miniszter.
Itt született 1973-ban Bódizs Róbert magyar pszichológus.
Itt született 1977. február 15-én Turai Tünde néprajzkutató.
Itt született 1983-ban Belényesi Miklós romániai magyar labdarúgó.
Itt született 1983. július 20-án Krisztik Csaba Jászai Mari-díjas magyar színész.
Itt élt és tevékenykedett Papp Attila tanár, költő, néprajzkutató.
Itt élt és tanított Betuker János matematikatanár.
Itt töltötte gyermekkorát Löb László, a Sussexi Egyetem germanisztikaprofesszora.