Füzegy (Románia)
| Füzegy (Fiziș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Várasfenes |
| Irányítószám | 417267 |
| SIRUTA-kód | 29430 |
| Népesség | |
| Népesség | 239 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Füzegy
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 39′ 18″, k. h. 22° 16′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 18″, k. h. 22° 16′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Füzegy (románul Fiziș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Béli-hegység és a Bihar-hegység között, a Nagyvárad–Belényes vasútvonal közelében, Belényestől nyugatra, Körösjánosfalva és Várasfenes közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1552-ben említette először oklevél Fyzegh néven. 1808-ban Füzegy, Fizegyiu, 1913-ban Füzegy néven írták.
Füzegy egykori földesura a görögkatolikus püspök volt, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, hegyek közt, 273 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal, szép és derék erdővel. Birja a váradi görög püspök.”
1910-ben 325 lakosából 321 román, 3 magyar, volt. Ebből 312 görögkatolikus, 8 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 235 lakosa közül 234 fő (99,6%) román, 1 fő (0,4%) magyar nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1700 körül épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}